Bár világszerte egyre kevesebb ország hajt végre kivégzéseket, azért még akad jó pár állam, amelynek igazságszolgáltatása előszeretettel gyilkolja saját és más országok polgárait. Íme, öt „egzotikus” bűn tavalyról a nagyvilágból, aminek elkövetése az életedbe kerülhet és öt érv, ami cáfolja, hogy a halálbüntetésnek bármi értelme lenne.

Az Amnesty International Magyarország cikke.

1. Alkoholfogyasztás. Tavaly júniusban, Iránban halálra ítéltek két férfit, akiket harmadszor találtak bűnösnek alkoholizálásban. Észak-Koreában egy beszámoló szerint tavaly októberben egy vezető védelmi minisztériumi dolgozót végeztek ki, amiért alkoholt ivott a Kim Dzsongil halála után kihirdetett 100 napos gyászidőszak alatt.

2. Házasságtörés. Tavaly Szudánban két nőt megkövezésre ítéltek házasságtörés miatt, a tárgyaláson az asszonyokból mindkét esetben erőszakkal csikartak ki vallomást. Szerencsére a fellebbezés után az ítéleteket megsemmisítették. Iránban most is legalább tíz elítélt - főként nő - ül emiatt a halálsoron.

3. Kommunikáció a külvilággal. Jemenben a külföldi országokkal kapcsolatot tartani halálos vétek. Áprilisban a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy egy embert ezért végeztek ki – a feltehetően Dél-Jemen függetlenségét támogató áldozat Iránnal tartott kapcsolatot.

4. Ellenszegülni a kormánynak. Ismét Irán: 2012-ben a Legfelsőbb Bíróság fenntartotta a Gholamreza Khosravi Savadjanira „Isten ellen való gyűlölködés” bűnéért kiszabott halálos ítéletet, mert a vádlott állítólag egy betiltott iráni ellenzéki csoporttal tartott fenn kapcsolatot.

5. A vallás megsértése vagy elhagyása. Tavaly decemberben, Szaúd-Arábiában az online aktivista, Raif Badawi ellen indítottak eljárást „hitehagyás” vádja miatt, amiért létrehozott egy weboldalt politikai és társadalmi viták lefolytatására. Idén ejtették a vádat - úgy tűnt, hogy a büntető eljárás azok megfélemlítését szolgálja, akik nyílt vitákban próbálnak részt venni. Iránban egy programozót végeznének ki, mert az általa alkotott programmal pornografikus fotókat is feltöltöttek az internetre.

Legyinthetnénk, hogy ilyen hülyeségek miatt csak diktatúrákban végeznek ki embereket. De mi van, ha az országunkban egyszer csak elfogy a demokrácia.....? Nos, egyébként pedig legyen szó akár jogállamról vagy egy távoli királyságról, a halálbüntetés így is úgy is kegyetlen és teljesen felesleges.

5 érv a halálbüntetés ellen

1. Nem elrettentő hatású. Nincs tudományos bizonyíték vagy statisztikai adat arra, hogy a halálbüntetésnek elrettentő ereje lenne – erre legutóbb egy 2012-es átfogó amerikai kutatás hívta fel a figyelmet. Nem feltétlenül alacsonyabb a bűnözés mértéke azokban az országokban, ahol létezik halálbüntetés, és jellemzően nem magasabb ott, ahol nincs ilyen büntetési mód.

2. Nem olcsóbb, mint a börtön. Illetve legfeljebb Fehéroroszországban, ahol a kegyelmi kérvény elutasítása után 2 perccel már tarkón is lövik az elítéltet. Ahol azonban a nemzetközi jogi normákat betartják, és tisztességes eljárást folytatnak, ott a halálbüntetés sokkal drágább. Ez azért van így, mert az ilyen ügyek tárgyalása sokkal hosszadalmasabb, bonyolultabb, több szakértő bevonásával zajlik, ugyanez vonatkozik a felülvizsgálati és kegyelmi eljárásokra is. Ráadásul gyakran előfordul, hogy a kivégzésre csak több évtized után kerül sor. Egy Hakamada nevű japán elítélt például 45 éve ül a halálsoron. Vagyis halálbüntetés többnyire = kivégzés + egy átlagos életfogytiglan.

3. Ha tévedünk, az végzetes. Amíg életben van az elítélt, addig van reménye arra, hogy esetleg kiderül ártatlansága. A végrehajtott halálos ítélet azonban visszavonhatatlan és megváltoztathatatlan, amelynek már sok ártatlan esett áldozatul – még egy olyan fejlett bűnüldözéssel és igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkező országban is, mint az USA vagy Japán. És akkor most a szemet-szemért elvet követve ítéljük halálra a bírót is, aki téves ítéletével meggyilkolt valakit?

4. Nem lehet emberséges. Létezik a világban lefejezés, kövezés, sortűz, sőt, keresztre feszítés is, a kivégzési módszerek közül talán csak a méreginjekcióról hiszik azt, hogy humánus. Nos, az sem az. A három összetevőből álló „koktél” egyes komponensei közül gyakran pont az altató nem fejti ki jól a hatását, így előfordulhat, hogy az elítélt látszólag mozdulatlan az izombénító szertől, de ébren szenvedi végig a saját haláltusáját. Bizonyos esetekben olyan szerről beszélünk, amit már állatorvosok se alkalmazhatnak.

5. Gyilkosok leszünk. Az állam a kivégzéssel gyilkol és a bűnözők szintjére süllyed. Az emberi jogokat – köztük az élethez való jogot vagy a kínzás tilalmát – a kormányoknak mindenki számára egyenlően kell biztosítaniuk, még a legelvetemültebb bűnözőknek is. Ne feledjük, hogy sokszor nem is a legsúlyosabb bűntettek elkövetőit ítélik halálra, hanem azokat, akiknek nincs pénzük jó ügyvédre, vagy szigorúbb bíróval találkoznak. Sok országban pedig gyakran törvénytelen eljárások nyomán, kínzással kikényszerített tanúvallomások alapján küldenek valakit a vesztőhelyre.

Mondják azt is, hogy hiába a fenti ellenérvek, egy demokráciában a népakarat előtt meg kell hajolni. A halálbüntetés társadalmi támogatottsága pedig gyakran tényleg magasnak tűnik. De kérdés, hogy a lakosság mit is támogat? A tapasztalat szerint, ahogy az emberek egy kicsit többet megtudnak a halálbüntetésről, rájönnek, hogy semmire sem jó. Ha megkapargatjuk, az is kiderül, hogy a társadalom a legtöbbször nem konkrétan kivégzéseket szeretne, hanem a bűnözés csökkenését. Azt pedig sokkal könnyebb elérni, ha az állam a bűnmegelőzésbe és a bűnfelderítés hatékonyságának javításába fektet. És még valami: az adózás „öröméről” is biztos sokan szívesen lemondanának – akár már holnaptól is. De azért olyan nagyon nem csodálkozunk, hogy ettől még nem lépik meg, ugye?