„Az agykutatás kezdi utolérni a Bibliát” – állítja dr. Caroline Leaf dél-afrikai agykutató, aki közel huszonöt éve foglalkozik az emberi agy működésével és egy új, hatékony tanulási módszer kidolgozásával. Agyunkról hosszú időn keresztül az volt az álláspont, hogy nem képes a változásra, és ha megsérül, nem tud regenerálódni. Az új felfedezések azonban azt sugallják, hogy agyunk óriási kapacitá­sokkal rendelkezik, és az, hogy mennyire leszünk intelligensek, teljesen tőlünk függ.

„Ma sokkal világosabban látjuk, hogy gondolataink hogyan hatnak érzelmeinkre és testünkre. Egyértelmű, hogy az agykutatás kezd felzárkózni a Bibliához: elménk megújítható, a toxikus gondolatokat és érzelmeket ki lehet söpörni, és agyunkat »be tudjuk kapcsolni«” – írja dr. Leaf a Ki kapcsolta ki az agyamat? című könyvében. A dél-afrikai kutatónő évtizedek óta foglalkozik fejsérültekkel és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel. Módszereinek alkalmazása során jelentős eredményeket ért el mindkét területen, így Dél-Afrika után mára már az Egyesült Államokban is keresett szakember lett.

Intelligencia: látni az összefüggéseket

Dr. Leaf szerint eredetileg mély intellektuális tevékenységre, gondolkodásra lettünk teremtve, ezért az itt-ott felvillanó, felszínes információktól agyunk automatikusan passzív „üzemmódra” vált. A média és a hagyományos oktatási rendszer sokszor szabályosan „kikapcsolja” a fejünket. Az iskolák legtöbbjében a tanár egyszerűen „leadja” az anyagot, a diákok pedig passzívan végighallgatják. A vizsgákra, dolgozatokra azután viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű információból kell felkészülniük anélkül, hogy igazából megértenék az összefüggéseket.
Miközben napjainkban szinte másodpercenként nő az elérhető információk mennyisége, többségünk nem képes kezelni a hatalmas ismeretanyagot. Pedig már többen kongatják a vészharangot: ha ez így folytatódik, 2020-ra egy intellektuálisan igen sötét korszak köszönthet a világra. Attól ugyanis, hogy agyunkat teletömjük összefüggéstelen információkkal, még nem leszünk intelligensek. Az intelligencia akkor fejlődik, ha valaki képes meglátni és megérteni az adott információk közötti összefüggéseket, mi több, az ismereteket képes a gyakorlatban is alkalmazni.

Sikeresebb érettségik

A szakemberek szerint kulcsfontosságú lenne, hogy az iskolákban a gondolkodást mint külön tantárgyat is bevezessék: vagyis nemcsak azt kell el­mondani, hogy mit kell megtanulni, ha­nem azt is, hogy hogyan tanuljuk meg. Ahol ez megtörtént, ott a diákok teljesítménye hosszú távon 30-100 százalékkal javult a különböző tárgyakban, és a módszer segítségével számos dél-afrikai iskolában emelkedett a sikeresen érettségizők aránya. A programot nemrég átvevő amerikai iskolákban is 9-25 százalékkal javultak a diákok jegyei már az első három hónap után.
A tanulás akkor hatékony, ha a megfelelő módszert alkalmazva mindkét agyféltekénket „bekapcsoljuk”. A hagyományos szemlélet szerint a bal agyfélteke felelős a nyelvi és logikai funkciókért, míg a jobb inkább a kreativitáshoz köthető. Ennek következtében a bal agyféltekét a hagyományos oktatási rendszerben fontosabbnak tartják, és ennek stimulálását célozzák meg. A kutatások szerint azonban agyunk kapacitásának így alig 0,01 százalékát vesszük igénybe. Pedig fejbéli „tárkapacitásunk” – még óvatos becslések szerint is – akár hárommillió évre elegendő lehetne.
Elménknek ez az egyoldalú és csekély kihasználása is hozzájárul ahhoz, hogy a tanulás sokak számára stresszes, szorongásokkal teli élménnyé válik. Tapasztalatok szerint számos tanulási rendellenességet maga az iskolai környezet okoz. Amikor viszont sikerül bekapcsolni mind a bal, mind a jobb agyféltekét a tanulás során, belépünk a metakognitív szintre, ahol a tanulási képességünk 90 százaléka rejlik. A legújabb kutatások arra mutattak rá, hogy míg a jobb agyfélteke a teljes képre koncentrál, vagyis összegez, szintetizál, a bal épp fordítva működik, azaz a részleteket vizsgálja, analizál. A két perspektíva együttes működése során alakul ki az adott dolog mélyebb megértése.

Gyermeknevelés: indokold meg

Dr. Leaf szerint a szülők részéről is több aktivitásra van szükség: nem elég csak mechanikusan kikérdezni a leckét, sokkal hatékonyabb, ha a gyerekekkel együtt gondolkodva beszélik át a tananyagot, hiszen a gondolkodás lényege ez: tegyél fel kérdést, majd válaszold és vitasd meg. Valahogy úgy, ahogyan Jézus vagy régen a rabbik oktatták tanítványaikat. A négygyermekes agykutató szerint a gyereknevelésben is fontos, hogy a szülők mindig értelmesen megbeszéljék, mit miért tiltanak. Sok gyermek azért lesz tizennyolc-húsz éves korára kezelhetetlen, mert előtte soha nem magyarázták el nekik, hogy miért tiltották el dolgoktól.
A kutató metodikái agysérülteknél is sikeresnek bizonyultak, számos esetben kimagasló eredményeket produkáltak, nem egy páciens több diplomát szerzett a regenerálódás után.
Nem kell elkeseredni egy IQ-teszt eredménye láttán, ugyanis az intelligencia a legújabb kutatások szerint nem „fix” dolog, hanem az idő során fejleszthető és bővíthető. Nem árt tudni azonban, hogy nem valami „gyorsutas csodamódszerről” van szó – a tanulás olykor fájdalmas folyamatát nem lehet megspórolni. Magolással azonban legfeljebb csak rövid távon lehet emlékezetben tartani az információkat, a „memóriabankok” kiépítéséhez hosszas és kitartó agymunkára van szükség.
Agyunk, e két ökölnyi szervünk mintegy százmilliárd idegsejtet vagy neuront tartalmaz. Gondolataink nem elvont, láthatatlan absztrakciók, hanem – a modern műszerek segítségével készített képek alapján – valóságos teret foglalnak el az agyban, és a professzornő szerint leginkább a fákhoz hasonlíthatók. Minél mélyebben és aktívabban gondolkodunk, annál több „ágacska” nő ezeken a „fákon”, és amikor ezek összekapcsolódnak, megtörténik valaminek a mélyebb megértése. Agyunk ily módon nem áll meg a növekedésben, sőt egész életünkben fejleszteni tudjuk – hacsak nem hagyunk fel a gondolkodással.
A negatív vagy toxikus gondolatok inkább egy tüskés képződményhez, míg a pozitív gondolatok egészséges fákhoz hasonlíthatók. A negatív gondolatok „tüskéiből” toxikus vegyületek áradnak szét a testben, s ezek különféle betegségeket okoznak. Egyes becslések szerint a betegségeknek közel a 87-95 százaléka a negatív gondolkodásmódhoz köthető, míg az egészséges „ágacskákból” az egészséget fenntartó hormonok, vegyületek áradnak szét a testben.
A toxikus gondolatok, mint például a keserűség, harag, irigység, elégedetlenség vagy a kaotikus gondolatvilág olyan kémiai folyamatokat váltanak ki a testben, ami végül feszült érzelmekben, szorongásban vagy fizikai rosszullétben is jelentkezhet. A modern számítógépes agyfelvételek kimutatják, hogy a rossz gondolatok valóságos erődítményekké válhatnak az agyban, súlyosabb esetekben pedig fekete lyukak látszódnak ezek helyén.
Leaf szerint – képekkel kifejezve – egy huszonegy napos időszak alatt ezek a „tüskés bokrok” felcserélhetők egészséges fákra: megfelelő gondolkodásmód hatására olyan vegyületek keletkeznek az agyban, amelyek szabályszerűen „leolvasztják” a tüskéket. A kutatónő azt is kiemeli: a génekkel kapcsolatban is megdőlnek az eddigi elméletek. A legújabb eredmények szerint ugyanis nem a gének irányítanak, hanem a gondolatok „kapcsolják be” a géneket. Nincs tehát predesztináció, vagyis Leaf szerint „nem vagyunk a biológia áldozatai”.