Cindy Jacobs

Ha a prófécia az egész gyülekezet számára vonatkozik, és az összejövetel előtt kaptad, írd le és add oda egy vénnek, akiben megbízol. Ha amit kaptál, több mint egy egyszerű prófécia, és a gyülekezet irányvonalával vagy lényeges elemével foglalkozik, meg kell ítélni, mielőtt átadod a gyülekezetnek. Nehogy csak kifecsegd egy vasárnap reggelen. Ha a prófécia pontos, a vének meg fogják határozni, hogy mikor add át, és megfognak kérni arra, hogy tartsd magadban a megfelelő pillanatig. Emberek, akik korrigáló, ítélő próféciákat adnak és nem elismertek a prófétai hangok a gyülekezetben, azokkal nagyon óvatosnak kell lenni. Ha az üzenetük nincs megítélve előre a gyülekezeti vezetők által, ők kiugornak a sorból, és megtörik a szellemi protokollt, és ez nagy zavart okozhat a gyülekezeten belül. Néhány gyülekezet mellé áll az ilyen „sorból kiugró próféciának” és más vezetőket kezdenek vádolni, sérteni nem tudván a különböző körülményeket.
 
II. A prófétai ajándék és a mentor

Bevezetés
Évekkel ezelőtt, mikor fiatal voltam, mikor kezdett felnőni a prófétai ajándék bennem, elég tapasztalatlan voltam. Úgy tűnt, hogy sokkal többet vagyok bajban, mint nem. Nem értettem, hogy mit csinálok rosszul. Voltak idők, amikor rossz időzítésben mondtam el a próféciát, vagy kemény voltam és büszke miszerint „én vagyok az egyetlen, aki hall Istentől”.
Egy bizonyos ima-összejövetel alatt, „kiváló” formában voltam. Egy barátom lánya meglátogatott minket, és én felismertem, hogy drogproblémái vannak. Anélkül, hogy megtudtam volna valamit a helyzetéről, rámutattam, és azt mondtam hangosan „drámai hangon”:
„Benned van a kábítószer démona!”. Óh! A lány teljesen kiborult. Édesanyja hetekig azon dolgozott, hogyan tudná elhozni őt a gyülekezetbe, és én elrontottam az egészet. Az igazat megvallva még most is ha rágondolok, nagyon zavarban vagyok a viselkedésem miatt.
- Mentor próféták kerestetnek! -
Fölösleges mondanom, hogy az Úr elkezdett nagy nyomást gyakorolni rám, hogy változzak, de nem értettem, hogy mit próbál elmondani. Isten el akart vinni engem arra a pontra, amikor segítségért kellett kiáltanom.
Végül egy nap arcra borultam a mosókonyhámban (a legméltóságosabb helyiség az összes közül) és könyörögtem Istenhez, hogy küldjön valakit, aki tanítani, képezni tud engem. Az imám valahogy így hangzott:
„Uram, nem tudom, mi történik velem, de majdnem mindenhol problémába kerülök, pedig segíteni akarok az embereknek ! Kérlek, küldj egy személyt, aki meg tudja nekem magyarázni, hogy mi történik körülöttem. Hol az a személy, aki tudna tanítani hozzám hasonló fiatalt ?”
Biztos vagyok, hogy az Úr a Mennyben sóhajtott és ezt mondta: „Végre rájött, hogy nem tudja egyedül csinálni.” Őszintén szólva, abban a korai időszakban nem tudtam, hogy egy felbukkanó prófétai hang vagyok. Kétségbeesettem szükségem volt mentorolásra, de alig tudtam, hogy van ilyen, hogy mentorálás.
Az évek alatt, az Úr megválaszolta az imámat azáltal, hogy küldött segítő személyeket hogy az utamat egyengessék. Tulajdonképpen számos mentort küldött. Sokszor vicceltem és ezt mondtam: „Úgy vélem, nagyon nehéz eset va-gyok, hogy egy nem is elég nekem.”
Sok vezető volt befolyással az életemre, az életem különböző szakaszaiban. Néhánynak ezt kellett mondania: „Te már túlhaladtál az én megtapasztalási szintjeimen” és imádkoztak velem, hogy az Úr küldjön egy másik személyt, hogy segítsen .
Ahogy visszanézek az életemre, a legtöbbet akkor tanultam, amikor a nehéz helyzetekben voltam azáltal, hogy rosszat tettem vagy szenvedtem a következményeitől.
Az egyik kemény lecke számomra, hogy fogadalmat tettem az Úrnak, ha tanít engem, én is tanítani, képezni fogok fiatal vezetőket, és segíteni fogok nekik. Nem akarom, hogy bárki is szenvedjen azok miatt a dolgok miatt, amin én is keresztül mentem. Nőként valódi kihívás volt, mert nem sok nő volt előttem, aki tudott volna segíteni. A barátnőm, Jane Hansen, Beth Alves és Margaret Moberly abszolút ajándékok Istentől az életemben. Peter Wagner lett az elmúlt években a mentorom és tanított engem az envangélizációval, az írással kapcsolatban, és hogy hogyan kell előadásokat tartani a különböző szemináriumokon. (Még mindig nagyon erősen a tanulás folyamatában vagyok, ezt csak mellékesen jegyzem meg.)
    
A MENTORI KAPCSOLATOK SZEREPE
Néhány mentori kapcsolat csak egy adott időszakra vonatkozik, és néhány egy egész életre.
Az Úr Ruth-ot és Naomit egy élethosszig tartó kapcsolatra hívta. Eszter és Mordekai rokonok voltak, akiket Isten elhívott az Ő céljaira egy egész nemzetért.
Az első mentorom, Vinita Copeland volt, aki már az Úrnál van, Ő tanított engem nagyon sokat a közbenjáró imádságról és hogy hogyan kell kiűzni a démonokat. Szintén képezte a barátnőmet is, Beth Alves-t. Mindig „kötekedtünk” egymással viccesen, hogy Beth a gyermek, és én vagyok az unokája a mentorunknak.
A mentorlás időszaka alatt volt néhány jó tapasztalatom, és néhány rossz is. Megtapasztaltam mély völgyeket, volt néhány ember, akik egyáltalán nem értették meg a prófétai ajándékot, tehát megbántottak engem, ahogy próbáltak korrigálni.
Egy nap egy próféta megosztotta velem, hogy szükséges hogy változzak egy bizonyos területen, a prófétai stílusomban, mint prófétai hang. Miután hallgattam egy ideig, azt mondtam neki: „Hol van az a személy, akihez fordulhatok, hogy ezekről a praktikus dolgokról tanítson engem, amit te is megosztottál velem? Van erről írva valahol?”  Akkor Nem tudtam még, hogy egy nap én is fogok erről írni.
A korai szolgálói éveim alatt, nagyon éhes voltam a tanulásra. Nem akartam bántani, kárhoztatni az embereket, vagy megijeszteni. Nem is tudtam igazán, mit csinálok! Ezért írtam Susan-ról a 2. fejezetben. Az egyik mód, ahogy tanultam, a könyveken keresztül volt. Tallóztam sokat sok keresztény vezető életrajzában (Ree Howells, Amy Carmichael, Henrietta Mears, Catherine Booth)
Amikor olvastam Catherine Booth életét, Ő a Salvation Army megteremtője (Üdvhadsereg), az Úr beszélt hozzám, hogy akar engem abban használni, hogy egy imahadsereget hozzak létre az egész világon. Mialatt olvastam a könyvét, szinte végig sírtam. Micsoda történet a kitartásról, a lehetetlen dolgokkal való szembenézésről! Emlékszem, könyörögtem Istenhez: „Használj engem, Uram, akarok tenni Isten országáért valami olyat, ami hatással lehet az egész világra. Mögöttem akarok hagyni egy legális örökséget”. Úgy gondolom, hogy Catherine Booth szellemiségéből valami átjött azon a könyvön keresztül.

Isten a te gondviselőd!
Talán csak most kezded a szolgálatod, és azon tűnődsz, hogy fogod véghezvinni, és hogyan fogod megtanulni mindazokat, amiket szükséges tudnod. Én hiszem, és bátran biztosíthatlak arról, hogy Isten fog neked adni mentort, vagy ha olyan helyen élsz, ahol nincsenek mentorok, Ő fog találni módot, hogy képezzen téged. Istennek nincsenek kedvencei. Ha hűséges vagy és kitartó, látni fogja, hogy fogadsz minden képzést, amire szükséged van. Néhányotok számára ez a könyv lesz a kezdet.
Bibliai, hogy megnézzük az életét azoknak, akik előttünk voltak?A Zsid 13,7 ezt mondja: „Emlékezzetek meg az elöljáróitokról, akik az Isten igéjét hirdették nektek, figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket.” Angolban: „kövessétek hitüket, viselkedésük, magatartásuk kimenetelét, eredményét.”
Pál intette a korinthusiakat, hogy kövessék őt mit példát. (I1Kor  3,15-16) Figyelnünk kell a vezetőinkre, az élet-módjukat figyelembe kell vennünk, és utánozni kell a hitüket.
Általánosan visszanézve, a legnagyobb mentoraim a szüleim voltak. Apám egy baptista gyülekezet plántálója volt (Home Mission Board) és édesanyámmal együtt mindent megtettek, hogy segítsenek elkezdeni a gyülekezetet. Nagyon sokat tanultam az ő példáikon keresztül.

A legnagyobb dolog, amit tanultam tőlük, hogy a tisztelet, becsület embere legyek.
Nem emlékszem arra, hogy valaha is hazugságon kaptam volna a szüleimet. Mindig megtartották a szavukat mind felém, mind mások felé. Az egyik mód, ahogy apám tanított engem, az a szóbeli párbeszédek alatt történtek.
Hozzá jöttem egy kérdéssel, és Ő türelmesen átvezetett az igéken. Időnként azt mondtam neki: „Apa, csak három percem van. Kérlek, mondj egy igent, vagy egy nemet!” Ő mindig kihívást intézett hozzám, hogy magamtól gondolkodjak, az igazsággal kapcsolatban.
Egy nap azt mondtam neki:
„Apa, mit tennél, ha rájönnél, hogy nem tudod az igazságot? Erősen rám nézett, és ezt mondta: „Odamennék, ahol az igazság van.”
Láttam Őt, ahogy az évek alatt változik és egyre érettebb lesz. Habár meghalt 49 éves korában egy szívinfarktus következtében, mégis kincseket kaptam a szívembe.
    Robert Clinton (Fuller Theological Seminary – Dr. C Peter W.-) definíciója ez a mentorra vonatkozólag:
A mentorlás arra a folyamatra vonatkozik, amikor egy személy egy szolgáló, odaadó, bátorító magatartást folytat, a mentor látja a vezetési potenciált, lehetőségeit„és kész segíteni a szolgálót az elhívására”a pártfogolton, és tudja elő-segíteni vagy jelentősen, befolyásolni a pártfogoltját a lehetősége, helyzet felismerésével.
 A mentor olyasvalaki, aki:
    Segíti a pártfogoltat néhány nagyon praktikus módon: azáltal, hogy időszerű alkalmas időben történő tanácsokat ad, hogy bátorítsa a pártfogoltját
    Még az Ő hírnevét is kockáztatja miatta, mert mögötte áll a pártfogoltjának
    Hidat épít a pártfogolt és a szükséges források között
    Elvárások felépítése, formálása, ami kihívást jelenthet a pártfogoltnak
    Cikkeket, leveleket, könyveket ad vagy információkat a pártfogoltnak, ami perspektívát nyit előtte
    Anyagilag is támogatja, néha áldozatkészen elősegíti a pártfogolt szolgálatát, társszolgálattal, annak érdekében, hogy növekedjen a hitelessége, státusza és presztízse, azaz tekintélye a pártfogoltnak
    Megadja a szabadságot számára, hogy a pártfogolt túlhaladjon a mentor saját vezetői szintjén, sőt ezt elősegíti.

 II.  MENTORRÁ VÁLNI A MENTORÁLÁS ÁLTAL
Ez a fejezet arról szól, hogy hogyan legyél mentor és egyaránt arról is, hogy hogyan kapj mentorálást.
Először nézzük meg, hogyan legyél mentor
Amikor Isten elhív téged, hogy vezető legyél, akár tetszik neked akár nem, mentorrá válsz azoknak az embereknek a számára, akik hallgatnak téged, akikkel kapcsolatban vagy, akik figyelnek rád!
Ez néhányak számára nem tetszik vagy kényelmetlen, de ez együtt jár e területtel, ez része a vezető felelősségének. Azok között, akik a vezetőségben vannak, néhányaknak van különleges elhívása, hogy mentoroljanak, és segítsenek fiatal vezetőket maguk mögött.
Ahogy utazok a világon, és sok várost figyelek, arra a következtetésre kellett jutnom, hogy sok generáció apátlan és anyátlan. Más szóval, ezek a generációk alapvetően nem jól működnek a szellemi szülők hiánya miatt.
Nagyon szomorú ülni és hallgatni olyan pásztorokat, akik a harmincas, negyvenes éveikben vannak, és ezt mondják:
    Hol vannak az atyák az én városomban?
    Nincs senki, akitől tanulhatnék?”
Sajnos sok fiatal ígéretes vezető szenvedett vezetőktől. Gyülekezetek pásztorai, ahol ők a fiatal pásztorok vagy segédpásztorok voltak, elvetették őket különböző okokból, ahogy az ajándékok kezdtek nőni bennük. Nagyon gyakran az elutasítottság a féltékenységből, irigységből jött, és attól való félelemből, hogy elvesztik a pozíciójukat.
Máskor pedig az érett vezetők a fiatal vezetőkkel, akik még sok mindent nem tudtak, keményen és ítélkezően bántak, ahelyett, hogy szelíden, gyengéden korrigálták volna. Ilyen esetekben a fiatal személy megfordult és elfutott. Számos új gyülekezet kezdődött ilyen kezdéssel.
Hiszem, és biztosan mondhatom prófétikus módon, hogy Isten atyákat és anyákat keres a hitben. Ő olyanokat keres, akik hajlandóak megfizetni az árat, hogy tanuljanak, hogyan válhatnak mentorokká és szülőkké, erő-teljes vezetők új generációja, akiket Isten emel fel az egész világon.
 
    ’AZ ILLÉSI ALAPELV’
 Lényegében Isten Illéseket keres, hogy betöltse a Mal 4,5-6-ot:
„Íme én elküldöm néktek Illést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek és meg ne verjem a földet átokkal.”
Habár tisztában vagyok ennek az igerésznek többféle prófétai jelentése van, de hiszem, hogy alkalmazhatjuk „Illés szellemére”, vagy azokra, akikben ott van a mentori szellem, akik felfognak támasztani az utolsó idők Illéseit, akik mentorolova lesznek. Illés szelleme gyógyulást fog hozni a generációk között. Isten háromgenerációs Isten, Ábrahám Istene, Jákób Istene és Izsák Istene. (ApCsel 3,12-13)
 Az általános problémák:
    A mentorlás hiánya, nagy sebeket okoz a generációk között. Amikor nincs tanítás, képzés az „Ábrahámok” által, akkor az  Ábrahámok féltékenyek lesznek Isten új munkájára, "diszharmónia” lesz a gyülekezeten belül.
Természetesen azt is mondhatjuk, hogy amikor az Izsáki generáció nem tiszteli, nem értékeli az Ábrahám generációt (például: nem értékeli az előttük lévőket) akkor az áldás nem helyezhető az Izsákokra…
    Ha ezek a dolgok, amiket körülírtam megtörténnek, milyen lehetőségei lesznek a Jákobi generációnak, hogy épp legyen?
Már láttam idősebb prófétákat, akik irigyek, féltékenyek voltak a felnövekvő prófétai hangokra. Ők vagy megfutamították ezeket a fiatalokat a gyülekezetből, vagy bezárták a képességüket, hogy ne tudjanak beszélni a gyülekezetben, ne tudjanak belefolyni a gyülekezet életébe.
2.  Néhány gyülekezetben „párbajozó, egymással vívó” próféciák hangoznak el, és mindegyik próféta azt mondja, hogy az övé volt az egyetlen prófécia, ami Istentől származott. Ez nagy szomorúságot és aggodalmat okoz nekem, mikor hallok ilyen helyzeteket.
3.   Máskor meg elutazom szolgálni különböző helyekre, és észreveszek fiatal vezetőket, akik nyilvánvalóan prófétikusak, de bezárták magukat. Ők annyira össze lettek törve, amikor megosztottak valamit, amiről úgy gondolták, hogy Istentől van, és utána fogadalmat tettek, hogy soha többé nem teszik ezt. Ó, mennyire megértem ezt az érzést! Sokszor én is össze voltam törve, és azt mondtam az Úrnak:
„Soha többé ne kérj engem, hogy prófétáljak! Ez túlságosan megsebez, és fájdalmat okoz!”

IV.    MIT MOND PÁL AZ ATYÁKRÓL?
Frank Damazio érdekfeszítő magyarázatot ad az „atyákról” a könyvében, aminek a címe: „Vezetővé válás”. Idézi az 1Kor 4,15: „Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban,  de nem sok atyátok”
„Az eredeti görög nyelvben, a „tanító” szó jelentése: egy fiú vezetője, tanító, vezető, irányító, őrző, gyámolító vagy szolga, akinek a hivatala, hogy a gyerekeket iskolába vigye.”
A szó magában hordozza a szigorúságot, egy tanító szigorú cenzor, azaz kritikus volt, és megfelelő erkölcsöt követelt a fiatalember számára.
    Pál azt írja, a korinthusi keresztényeknek, hogy nagyon sok tanítójuk (azok, akik szabadon ajánlottak nekik szigorú tanításokat és merev törvényeket) van, de kevés atyáik vannak.
    A „tanító” szó rámutat egy diák-tanár instrukciós kapcsolatra, és az „atya” szó pedig rámutat egy apa-fia szeretetkapcsolatra. A Példabeszédek könyve az apa-fia kapcsolatra épült. Az apa bölcsessége, ismerete és az élet megértése átadatott a fiának, egy szerető apa-fiú kapcsolatban.
Ami Pál idejében igaz volt, az ma is igaz, hogy a Gyülekezetben van tízezer tanító, de nagyon kevés atya van. A gyülekezetben sok a tudós, professzionális szolgáló, de kevés a szellemi atya. Sok professzionális szolgáló a gyülekezetekben át tudják adni az ékesen szóló, hatásos prédikációit, ami megérinti az elménket és a gondolatainkat. Néhány vallásos főiskola és szeminárium / konferencia / eltökélt szándéka ma, hogy erős tanítókat képezzenek.
    De ki az, aki megkíséreli, hogy szellemi atyákat hozzon létre?
A Gyülekezet engedni fogja, hogy a tanítók vezetőségei megrabolják őt attól a szellemi áldástól, amit kizárólag csak a szellemi atyák hozhatnak számára?
A fiatal vezetőknek szükségük van a hitnek a hőseire, hősnőire, azokra, akik előttük voltak, és megjelölik az utat.
Soha nem felejtem el, amikor egy vacsorára mentem Freda Lindsay-vel, akkoriban benne volt a Christ for the Nations Institute vezetőségében. Miután a férje meghalt 1973-ban, „she took command of the Bible college” és egy nemzetközi szervezetté építette. Nagyon sok bibliaiskolai hallgató „Lindsay mamának” szólította őt. Az Ő hite Istenben nagyon inspirált engem. Aznap este, miután megvacsoráztunk, odafordult hozzám és rámézet egyenesen a sze¬membe: „Cindy” mondta, „tegyél nagy dolgokat Istenért. Égj a Szent Szellem tüzével.”
Csomóval a torkomban ránéztem könnyes szemmel és azt válaszoltam.
„Mrs Lindsay, hacsak a felét megtehetném annak, amit ön tett az életében, akkor már elmondhatnám, hogy nagy dolgokat tettem Istenért.”
Számos alkalommal voltam vele az óta, és minden alkalommal különleges módon buzdított engem. Valószínűleg ő fel sem fogta, hogy a kijelentése ösztönzött engem, hogy megkíséreljek bátor cselekedeteket tenni Isten királyságáért. Néha ilyen látszólag kis kijelentéseknek, mekkora hatása lehet ránk.
Egy másik személy, aki a hitnek az egyik hősnője volt, aki előttem élt, de ennek ellenére elért engem, Henrietta Mears volt, akit korábban említettem. Ő volt az egyike azon keveseknek, akik megértették a mentorolás jelentőségét. Miss Mears volt az, aki megalapította a Gospel Light Publications and GLINT-t, és nagymértékben közreműködő volt sok szervezetnek, mint például a Campus Crusade for Christ-nak.
Billy Graham azt mondta róla, amíg élt, „Ő bizonyosan az egyik legnagyobb keresztény, akit valaha ismertem!”
Isten ajándéka hogy létezel, és az, amivé formált téged.
Amivé válhatsz, az a te ajándékod Istennek.
Egy kicsit tudsz tanítani azzal, amit mondasz.
De sokat tudsz tanítani azzal, aki vagy!
Az ehhez hasonló állításaival, közléseivel, Dr. Henrietta C. Mears inspirált és kihívás elé intézett számos embert, hogy nagy dolgokat tegyenek Istenért. És a fiatal embereket inspirálta? Ők növekedtek, és a legtöbb közülük a mi időnk befolyásos keresztényei lettek – Billy Graham, Bill Bright és Richard Halverson, csakhogy né-hányat megnevezzek a több mint 400 közül, akik elmentek az összejövetelekre.”

A  JÓ PÉLDA
C. Peter Wagner sok vezetőt mentorált az ő pozíciójából kifolyólag a School of World Mission at Fuller Theological Seminary-on. Ahogy korábban említettem, Ő egy mentor számomra. Ő egyike a hit hőseinek.
Isten hűséges, hogy betöltse a szükségeinket. Édesapám nagyon hiányzott, miután meghalt, és az Úr küldte Peter-t utána, hogy szellemi atyám legyen. Az Ő egész családja közel áll hozzánk, szoktunk együtt vakációzni is. Ahogy olvastam J. Robert Clinton definicóját a mentorlásról, rájöttem, hogy Peter gondoskodott a tanításomról, képzésemről. Küldött nekem cikkeket HAD ME TEACH WITH HIM AND LENT ME HIS CREDIBILITY. Micsoda bátor ember! Én pedig másrészről gyakran imádkoztok, hogy az Úr találjon engem hűnek ezzel a nagy áldással.
Azért mert én olyan vagyok Peternek, mintha a lánya lennék, ezért ő sok szellemi unokát nyert, mert én alaposan végigmegyek azokon a pontokon, amiket ő adott az életem különböző területein. Ezeket a leckéket tovább kell adni, nem megtartani kell. Gyakran vezetők szolgálatai csak egy generációig virágoznak, mert nem veszik a fáradságot, hogy mentoroljanak.
Habár ezek a vezetők nagyon tehetségesek, mégsem hajlandók megosztani a látást, és ezek az igazságok lényegében velük halnak meg. Emberek nem hajlandók mentorálni fiatal vezetőket több okból kifolyólag, kü-lönösen azokat nem, akik most tanulnak prófétálni.
    Az egyik ok az, hogy a fiatal próféták gyakran csökönyösek, makacsok és taníthatatlanok. Ebbe bele fogok menni sokkal részletesebben, amikor a gyerekekről szóló részben.
    Egy másik ok, ami miatt a vezetők nem képeznek másokat, mert nem tudják, hogyan kell mentorolni.
    Más vezetők meg teljesen tudatlanok, nem értik, hogy szükséges, hogy mentorokká váljanak. Hiszem, hogy egy jó vezetőnek az a jellemzője, hogy megvan a képességük, hogy (to replicate) Isten kenetében utódot hozzanak létre.
- Sok fiatal Timotheus és Eszter kiált azért, hogy tanítsák őket.
A mentorolás érdekes része, hogy a fizikai kor nem akadály arra vonatkozólag, hogy kit képezzünk. Megszokott dolog emberek számára, akik 10-20 ével is idősebbek, mint én, hogy tanítójuknak tartanak. Még anyák napjára is szoktam néhányuktól kapni üdvözlőkártyákat, megköszönve, hogy ha szükségük van rám ott vagyok, tanácsokkal, kelkigondozásokkal. Ha jó mentor vagy fel kell ismerned, amikor a tanuló följebb emelkedik a szellemi hatalomban.

Pál
Pál első útja alatt Jeruzsálemben Barnabás volt a mentora, de mikor Cipruson voltak, ő lett a vezető.
Az érettségnek ez a foka megmutatkozott Bob Stennett pásztornál gyülekezetünkben, a Springs Harvest Fellowship-ben, Colorado Springs-ben. Bob pásztor 1986-ban kezdte el a gyülekezetet, akkor Mountain Shadows Christian Church volt a neve, és ő volt a főpásztor néhány évig. 1992-ben az Úr mutatta neki, hogy engedje meg, hogy Dutch Sheets legyen a főpásztor, és Ő legyen a segédpásztor. Habár Bob nem mentorolta Dutch-ot, Bob példa volt Dutch számára, ahogy Bob mentorolt más embereket. Ma, Bob példája az alázatosság szellemének, ami továbbra is beszél a vezetőkhöz.
 

VI. A SZOLGÁLÓ-VEZETŐ
A jó mentor jelzője, hogy szolgáló-vezető. A legtöbb mentort más vezetők mentoráltak.
Ez az, amit én úgy hívok, hogy „Illés- Elizeus alapelv”.
Az egyik mód, hogy egy szolgáló-vezető legyél az, ha szolgálsz másokat!
A szolgálatom korai szakaszában, néhány kiemelkedő vezető azt mondta:
„Cindy, szeretnél eljönni velem ebbe és ebbe a városban?” Hazamentem ugrálva az örömtől, annyira izgatott voltam, hogy velük mehetek és tanulhatok. Amikor ezekkel a vezetőkkel voltam, úgy néztem őket, mint egy sas, hogyan te-szik a dolgokat. Nemcsak őket figyeltem, hanem az emberek válaszait, és hogy melyik mód hatékony, melyik szolgálati mód nem.
Máskor elmentem és kitakarítottam ezeknek a vezetőknek a házait. Időnként kérdezhettem tőlük kérdéseket, mindig volt egy csomó az elmémben, amit meg akartam tudni. „Miért ilyen módon tetted ezt és azt?” Hogy válaszoljak valakinek, aki kérdez tőlem a kenetről? Látsz valamit az életemben, ahol változnom kell, mérsékelnem kell valamit?”(Ez utóbbi nagyon nehéz kérdés volt, hozzá kell tennem.) Egy dolog, amit nagyon is igaznak találtam, hogy nem ugorhatok át bizonyos lépéseket a Szellemmel kapcsolatban.
 Tanács:
    Néhány lecke alapvető, például, hogy olyannak kell lenni, mint egy szolgának, és ha megpróbálod átugorni őket, YOU WILL JUST HAVE THEM ARISE IN YOUR LIFE IN ANOTHER WAY.
     Néhány ember azt mondja, hogy azok, akik elmulasztják azt, amit Isten akar nekik megtanítani, akkor újból és újból a hegy körül fognak forogni.
Néhány ember nagyon sokszor találja magát a hegy körül forogni a büszkeségük miatt, mert nem akarnak szolgákká válni.
Isten ugyanolyan kitartó, és állhatatos, mint amennyire makacsok, önfejűek vagyunk! Csodálatos valakinek, a mentorának lenni. Gyakran nézek a saját magam gyengeségeire, és azt gondolom, hogyan tudok én valakit mentorálni?
Majdnem mindenki tud mentorolni, van valamije, amit át tud adni mindazoknak, akik fiatalabbak a Szellemben. Természetesen a mentorok életének alapvetően rendben kell lennie, és szent életet kell élnie, viszont ha arra várunk, hogy teljesen tökéletesek legyünk, akkor soha nem fogunk mentorálni. Soha nem fog fájni, ha megkérdezed az Úrtól: „Uram, akarod, hogy mentoráljak?
Ha a válasz úgy tűnik, hogy igen, akkor a következő lépés, hogy keress egy személyt, akivel Isten akarja, hogy dolgozz.

VII.  A SAJÁT TAPASZTALATOK
A magam részéről a legtöbb személy, akit mentoráltam, nem azok voltak, akikért kiáltottam, hanem spontán jöttek hozzám. Mentoráltam számos embert, mert az Úr beszélt hozzám az ismeret beszédén keresztül, hogy tanítsam őket és mindent tegyek meg, hogy segítsem őket az Isten királyságának a fejlődése érdekében.
a) tanulás nélkül nem megy…
Az egyik személy, akinek a mentorolása nagy megtiszteltetés számomra a Generals of Intercessors (Közbenjárók tábornokai) az imádság vezetője, Chuck Pierce. Néhány évvek ezelőtt beszéltem Chuck gyülekezetében a Believers’ Fellowship-ben (Hivők közössége) Dentonban, Texasban. Az összejövetel után elmentünk Mike-kal és a vénekkel ebédelni. Az asztalnál hirtelen odafordultam Chuckhoz és azt mondtam: „Be foglak mutatni bizonyos személyeknek, mert szükséges, hogy találkozz velük.” Ráadásul a szívemben az Úr csendesen beszélt hozzám: „Erőteljes prófétai ajándéka van. Azt akarom, hogy dolgozz vele, és segitsd Őt, hogy kifejlessze az ajándékot.”
Ahogy hallgattam Chuck-ot, el tudtam mondani, hogy nagy látásai voltak, de túl sok typológiával, (a pszichológiá-ban az egyes lelki típusok rendszertanával foglalkozó tudományág) szimbólummal, ami nehéz az átlagos kereszténynek, hogy megértsék a tanításait. Onnantól kezdve Chuck beleolvadt a szervezetünkbe, és erőteljesen segített minket az adminisztráció területén. Dolgoztam, segítettem Őt, hogy érthetőbb módon oszthassa meg a prófétai üzeneteket, amiket Isten szól. Ma már Ő a favoritbeszélő a konferenciákon, mert az üzenete tiszta és éles.
Amikor Isten ad egy személyt, hogy mentoráld őt, akkor ad egy különleges kegyelmet a cél, a feladat érdekében. Ez nélkülözhetetlen, mert kegyelem nélkül időnként meg leszel kísértve, hogy ne csináld tovább, vagy hogy feladd.
b) odaszánás nélkül nem megy…
Időnként, mint ahogy a természetes gyermekek teszik a tanítványok (vagy szellemi gyermekek, ahogy néhányan hívják őket) otrombán, nagy hangon visszautasítják a tanácsodat és orra buknak.
Emlékszem, hogy együtt dolgoztam egy fiatal prófétikus lánnyal, aki veszélyesen flörtölt a világgal. Egy este nagyon felbőszültem, és ezt mondtam neki: „Oké, többé nem imádkozom érted!” Valószínűleg ez volt a legjobb dolog, amit mondhattam volna, mert rendkívül türelmes voltam vele (Oh, ez Isten kegyelme volt!), talán túlzásba is vittem. Később mondta nekem, hogy megijesztettem őt olyannyira, hogy azonnal megtért, és rendbe tette az életét Istennel.
Egy nagyon fontos módja a mentorolásnak, hogy megítéld az üzenetet, szavakat, amit a tanítvány használ a kommunikálásra, amit az Úrtól kap.
Néha leülök azzal a személlyel, akit mentorálok, és megbeszéljük a prófétai stílusát, amit használ és ennek haté-konyságát. Néhány ember túl sok typológiát használ, ami nagyban csökkenti a hatékonyságukat, ahogy Chuck Pierce tette korábban, amikor megismertem Őt.          Fontos, hogy elmondd a személynek, akit az Úr adott neked, hogy mentoráld őt, hogy te a mentora vagy? - Nem szükségszerűen.
- Alkalmanként megosztom ezt az információt valakivel. Amikor az emberek azt mondják nekem, hogy ők egy „Eli-zeusok” akarnak lenni (vagy pártfogoltak) rendszerint imádkozom velük, és egyetértek ezzel, ha valóban az Úrtól van, Ő el fogja ezt végezni a megfelelő időben és az Ő módján.
- Másrészről, ha egy komoly, folyamatban lévő mentori helyzetben vagy, akkor jó ötlet, hogy együtt megbeszéljétek ezt. Azt találtam, hogy az elkötelezettségek a kapcsolatokból jönnek, és a szövetségi megegyezésnek nagy ereje van!