A mi hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten szolgálatában, erősségek lerontására.
(2 Kor 10, 4)

Az ember szíve olyan, mint egy erődítmény, melyet végső fokon csak Isten tud meghódítani. A hozzávaló fegyverzet is az ő adománya, a Lélek által élővé tett Ige. Egy szívet sem lehet megnyerni testi fegyverekkel, sürgető vagy támadó módon. Nekünk Isten fegyvertárából kell ellátnunk magunkat fegyverekkel. Lelke átütő erejű Igéjének ajándékára van szükségünk és az elsáncolt szíveket imádságainkkal kell körülzárnunk. - Ilyen hódító módszerrel dolgozott a lelki élet területén Keresztelő János. Nagyon jól ismerte azokat a sáncokat és bástyákat, amik mögött korának emberei fedezéket kerestek. „Ábrahám gyermekei vagyunk" - azaz Isten népéhez tartozunk, mondogatták egykor. Ma meg így szólnak: Mi meg vagyunk keresztelve, konfirmálva, hallgatjuk Isten Igéjét. Minek kell annyit a megtérést emlegetni?

Pál apostol nem úgy fogta fel a keresztséget, mint valami nyugtatószert, inkább annak elkötelező voltára mutat rá: „Nem tudjátok, hogy akik megkeresztelkedtünk a Krisztus Jézusra, az ő halálára keresztelkedtünk meg?" (Rm 6, 3). Tehát aki megkeresztelkedett, úgy éljen, mint aki meghalt a bűn és a világ számára. Különben semmit sem ér a keresztsége. Izrael népe is akkor nyerte el a keresztséget, amikor odahagyva Egyiptomot, átvonult a Veres-tengeren. Az úrvacsorát pedig akkor, amikor a pusztában csodálatos módon jutottak ételhez és italhoz (1 Kor 10, 2-5). Minden megkeresztelt voltuk és úrvacsorázásuk ellenére is elvesznek azok, akik lépteiket a nagy megfordulás után nem a mennyei „ígéret földje" felé irányítják. Az Isten Lelkétől áthatott bizonyságtétel szolgálata a félszívűek felé ez: „Lerontunk okoskodásokat (azaz minden kifogást, mellébeszélést, hamis vigasztalódást és elképzelést) és foglyul ejtünk minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék Krisztusnak" (2 Kor 10, 5).

Vajon a mi okoskodásaink és „szellemi magaslataink" lerontattak-e már vagy még mindig tart az ellenállásunk? Meddig nem akarjuk megadni magunkat? Vagy arra akarjuk Istent kényszeríteni, hogy Igéjén kívül más, súlyosabb fegyvereket is alkalmazzon? Mert ilyenek is vannak az ő fegyvertárában!

Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből