Keresztény: A tavaszi ünnepkör hagyományai...Húsvét .

Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1894 fő
  • Képek - 871 db
  • Videók - 1256 db
  • Blogbejegyzések - 8001 db
  • Fórumtémák - 100 db
  • Linkek - 32 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
Keresztény klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1894 fő
  • Képek - 871 db
  • Videók - 1256 db
  • Blogbejegyzések - 8001 db
  • Fórumtémák - 100 db
  • Linkek - 32 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
Keresztény klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1894 fő
  • Képek - 871 db
  • Videók - 1256 db
  • Blogbejegyzések - 8001 db
  • Fórumtémák - 100 db
  • Linkek - 32 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
Keresztény klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1894 fő
  • Képek - 871 db
  • Videók - 1256 db
  • Blogbejegyzések - 8001 db
  • Fórumtémák - 100 db
  • Linkek - 32 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
Keresztény klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 A tavaszi ünnepkör hagyományai

HÚSVÉT








A tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe. A húsvét március 22-e és április 25-e közötti ünnep. Nem esik minden évben ugyanarra a napra, mint pl. a Karácsony. Pontos időpontja attól függ, hogy mikor van a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte. Az ettől számított első vasárnap húsvét első napja.


Hús-vét… ez azt jelenti, hogy húst veszünk magunkhoz. Miért olyan nagy dolog ez, hogy még az ünnep neve is megemlékezik róla? Azért, mert a farsangi nagy vígasságokat egy 40 napos böjt követi, ami az ún. „Hamvazószerdával” veszi kezdetét. Ezt a szokást Jézus kereszthalálának, illetve az azt megelőző negyvennapos böjtölésének emlékére tartják. Régebben a böjt idejét különböző egyházi előírások, étkezési, mulatozási és szórakozási tilalmak jellemezték. Ez alatt az idő alatt a hagyományőrző emberek nem fogyasztanak semmiféle zsíros és húsos ételt. Jellegzetes ételek böjt idején pl. a cibereleves, a kenyér, a hal, a növényi eledelek.


A böjt a húsvéti ünnepekre való előkészület, a várakozás, a testben-lélekben való megtisztulás ideje. Mivel a böjt a bűnbánat gyakorlását is jelenti, ebben az időszakban nem tartottak lakodalmakat, mert a hívő emberek körében tilos volt mindenféle hangos mulatozás, táncos rendezvény. A lányok-asszonyok nem viseltek világos színű ruhákat. Az emberek templomi szertartásokon vettek részt. Az egymással haragban levők igyekeztek kibékülni egymással.




A XX. századtól enyhültek a tilalmak. Az egyház már csak a pénteki napokra és a húsvét előtti hétre írta ki a szigorú böjtöt. A nagyhét virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. Virágvasárnapnak nevezzük azt a napot, amikor a bibliai történet szerint Jézus bevonult Jeruzsálembe, és az emberek pálmaágakat terítettek elé a földre. Erről emlékeznek meg a virágvasárnapi barkaágak. A begyűjtött barkákat a templomba viszik, ahol barkaszentelést végeznek. A szentelt barkának ugyanis varázserőt tulajdonítottak az emberek: felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására. Az általánosan elterjedt hiedelem szerint a villámcsapás és a tűzvész ellen megvédi a házat, ha a kapufélfára tűzik. Az állattartásban is használták, jóslásra, varázslásra (pl. a küszöb alá tették sertésvész ellen). A földművelők a földbe szúrták, ezzel űzték el a férgeket. Virágvasárnapon szokás volt az is, hogy a lányok és a legények zöld ágakkal vonultak végig a falun. A zöld ágak a tavasz behozatalát jelentették.


A kiszebáb szintén a virágvasárnaphoz kapcsolódó jellegzetes szokás. A kisze egy menyecskének öltöztetett szalmabáb, mely a különböző magyarázatok szerint a telet, a böjtöt vagy a betegséget személyesítette meg. A lányok énekszóval kísérve vitték végig a falun, majd a falu végére érve szétszedték, elégették vagy vízbe dobták.



A nagyhét jeles napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. E napokhoz sokféle szokás kapcsolódik. Nagycsütörtökön megszűnt a falvakban, városokban a harangozás. A gyerekek zajt csapva, kereplővel hívták templomba az embereket. A zajjal a gonoszt űzték el a férfiak és a nők közül.


Nagypénteken nem ettek húst, böjtöltek. Tejet, túrót, tojást, metélttésztát fogyasztottak. E napon nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret, mert az ilyen kenyér az általános hiedelem szerint kővé vált volna. A nagypénteki mosdásnak, fürdésnek viszont nagy jelentőséget tulajdonítottak, egészség- és szépségvarázslás, valamint gyógyító erő szempontjából.


Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt, a vallásos emberek pedig ún. feltámadási körmenetben vettek részt. A hívők ugyanis ezen a meghitt ünnepen Krisztus feltámadását ünneplik. Nagyszombat a tisztaság és a féregűzés napja is: ekkor kitakarították a házakat, lemeszelték a falakat. Nagy zajt csaptak és a férgeket jelképező szemetet kiseperték az útra. Ez a tavasz kezdetét, a természet megújhodását is jelentette; ezzel együtt az ember is megtisztítja, megújítja környezetét.



Húsvétvasárnapon nem dolgoztak az emberek. Megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort és mindezt az ünnepi asztalnál ették meg.




Húsvéthétfő a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe. A legjellemzőbb népszokás ekkor a húsvéti locsolkodás. Ezt a napot régen vízbevető, vízhányó hétfőnek hívták. A lányokat a kúthoz vitték és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel történő locsolás csak később terjedt el, ekkor már verset is mondtak. A locsoló fiúkat, férfiakat sonkával, tojással és borral vendégelik meg. A lányos házak számon tartották, hány locsoló látogatta meg a családot.


A tojás egész Európában a termékenység jelképe. A húsvét egyik legnépszerűbb szokása a tojásfestés. A locsolkodó fiúknak a megvendégelésen kívül ún. hímes tojás is járt. A tojások festése, díszítése az asszonyok dolga volt. Régen a színezést házi festőanyagokkal színezték, pl. leggyakrabban hagymalevél főzetével festették vörösesbarnára. Erre viasszal rajzoltak, vagy belekarcoltak különböző mintákat. A legügyesebbek pedig apró fémdíszek felhasználásával patkolt tojásokat is készítettek. Az irodalmi művekben néhol a világ keletkezését is kapcsolatba hozzák a tojással. A megrepedt, eltört tojáshéj alsó része a Föld, felső része az ég, sárgája a Nap, fehérje a Hold.


Újabban elterjedt szokás városban és faluban egyaránt a tojást hozó nyúl, mely a termékenységet jelképezi. S hogy miért éppen a nyuszi hozza az ajándékot? Feltehetőleg fordítási hiba miatt. Eredetileg fürj lehetett az ajándékozó, akinek tojása is van. A nyúl Amerikában és Magyarországon is a XVI. Században vált ismertté. A védtelen nyúl a keresztény jelképrendszerben annak a kereszténynek a megtestesítője, aki az ördög elől Krisztushoz menekült. A legenda szerint egy kutyák elől menekülő nyúl Szent Márton köpönyege alatt lelt menedéket. A nyulat hosszú ideig mágikus lénynek tartották. Az elfogyasztott állat lábát nyakba akasztva viselték, mert azt hitték, elűzi a gonoszt.


A húsvéti bárány vallási jelkép. Általában áldozati állatként szerepel. A fehér bárány az ártatlanságot szimbolizálja. A zsidó hit szerint a bárány vére mentette meg a zsidókat az egyiptomi menekülés előtt az Úr haragjától. Az állat vérével kenték be a bejáratot, s ahol a pusztító angyal ezt a jelet látta, ott nem bántott senkit. A szarv nélküli fiatal bárány Krisztust, az áldozati bárányt jelképezi, aki magára vállalta az emberek bűneit, s ezzel megváltotta a világot. A bárány az ókeresztény vallásokban az apostolok és az egyház jelképe. Sokszor feltűnik Jézussal, a jó pásztorral kapcsolatban is.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Antal Lajos üzente 9 éve

A húsvét=Kovásztalan kenyerek ünnepe,vagy más néven a páska ünnep,
amikor nem sonkát,hanem bárányt kellett fogyasztani,keserű füvekkel.Ez az
ünnep a zsidók Egyiptomból való kivonulásának ünnepe.A böjtről meg csak
annyit,hogy nem közvetlen Jézus kereszt halálát előzi meg,hanem Jézus Krisztus meg keresztelkedése után SZELLEMBEN el ragadtaték a pusztába,
és ott böjtölt 40 napig,a sátántól gyötörtetve.A virág vasárnap,valóban
Jézus bevonulása Jeruzsálembe.A Biblia sehol sem ír semijen barka szentelésről,főleg nem ír semmilyen varázslásról.Isten meg mondja a Bibliában,hogy tartózkodjatok mindenféle varázslástól.Ha az egyház,a
Szent írást követte volna,akkor ilyet nem is enged meg.A nagy pénteki
fürdés szépség és gyógyító varázsról csak annyit,hogy egy gyógyítónk van,
a Jézus Krisztus.A húsvéti bárány nem jelkép,hanem magát Jézus Krisztust,
a bűntelent szimbolizálja,aki értünk emberekért bűnné,és átokká lett és fel
vitte a világ bűneit a Keresztre,és így meg váltott bennünket,a kárhozattól,
az örök életre,az Isten dicsőségére.
Amúgy nagyon jó,és hiteles leírása,a népi hagyományoknak.
Köszönjük szépen, a hagyomány őrző leírást.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Varga Zoltánné Marika 3 órája új blogbejegyzést írt: Mindennapi győzelmünk az Úrban,,

Varga Zoltánné Marika 3 órája új blogbejegyzést írt: Isten a szövetségesünk,,

Varga Zoltánné Marika 3 órája új blogbejegyzést írt: Útmutató magyarázat,,( Péntek )

Varga Zoltánné Marika 3 órája új blogbejegyzést írt: Napi evangélium ( Péntek )

poka gyorgy írta 9 órája a(z) CSENDES PERCEK fórumtémában:

IGÉK A MAI NAPRA (December 15 Vasárnap) ...

poka gyorgy írta 11 órája a(z) IGÉK MINDEN NAPRA fórumtémában:

EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK, íGY ...

Varga Zoltánné Marika 1 napja új blogbejegyzést írt: Add át életed!

Varga Zoltánné Marika 1 napja új blogbejegyzést írt: János halála,,

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu