Rodney Howard Brown:

A teljesítés kötelessége, a szolgálat elvégzése és az adósság kifizetése

Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok. 15 Azért ami rajtam áll, kész vagyok néktek is, akik Rómában vagytok, az evangéliumot hirdetni. 16 Mert nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek.  Róma 1:14-16   Az öreg Saul abbéli igyekezetében, hogy azt tegye, amiről azt gondolta, hogy Isten előtt kedves sok kárt okozott az Egyháznak. Amikor Isten megállította őt a Damaszkuszi úton, amikor megváltoztatta a szívét és a nevét, és elhívta őt az Úr Jézus Krisztus szolgálatára, az új ember, Pál ugyanazzal a hévvel vetette bele magát ebbe az elhívásba, amelyet akkor tanusított, amikor az Egyházat üldözte!   Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent. 9 Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát. 10 De Isten kegylme által vagyok, ami vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.  1 Korinthus 15:8-10   Amikor Isten felnyitotta Pál szemét, Pál meglátta saját bűnét és rendkívül hálás volt Isten bocsánatáért és az igazlelkűségért, amit az Úr Jézusban való hit által kapott. El lehet képzelni, hogy milyen borzasztóan érezhette magát, amikor rájött, hogy milyen beképzelt volt és hogy mennyi kárt okozott, és ennek ellenére Istentől csak  irgalmat kapott. Milyen hálás lehetett, hogy Isten olyasvalakinek, mint ő meg tudott bocsátani és használni tudta az Ő dicsőségére! Isten kegyelme mélységesen megalázta és erőteljesen arra indította, hogy bármibe is kerüljön, minden porcikájával mindent megtegyen, amit Isten mond neki.   Őrizkedjetek az ebektől, őrizkedjetek a gonosz munkásoktól, őrizkedjetek a megmetélkedéstől: 3 Mert mi vagyunk a körülmetélkedés, akik szellemben szolgálunk az Istennek, és a Krisztus Jézusban dicsekedünk, és nem a testben bizakodunk: 4 Jóllehet énnékem van bizakodásom test szerint is. Ha bárki más mer testben bizakodni, én sokkal inkább; 5 Körülmetéltettem nyolcadnapon, Izráel nemzetségéből, Benjámin törzséből való vagyok, zsidókból való zsidó, törvény tekintetében farizeus, 6 Buzgóság tekintetében az egyházat üldöző, a törvénybeli igazság tekintetében feddhetetlen voltam. 7 De amelyek nékem egykor nyereségek voltak, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem. 8 Sőt annakfelette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem, 9 És találtassam Ő benne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján.  Filippi 3:2-9   Mindent, amiről Saul azt gondolta, hogy oly nagyon fontos volt, mindent, amire oly nagyon büszke volt, Pál szemétnek ítélt. Pál már nem a testre és a saját cselekedeteire számított, hanem minden bizalmát Jézus Krisztusba és a hit által elérhető Istennek igazságába vetette. Azért élt, hogy Istennek és ne önmagának kedvezzen. Pál elkötelezte magát Krisztusnak, hogy betöltse Isten elhívását és hogy mindenét az evangéliumba és az Isten országába fektesse! Annak ellenére, hogy rettenetes üldöztetést és nehézségeket élt át (2 Korinthus 22:22-28), soha nem hagyta figyelmen kívül Istennek az életére vonatkozó szándékát és a hálának adósságát, amellyel tartozott az Úrnak, amiért megmentette őt.   Pál azt állítja, hogy ő a következőkkel rendelkezik: - a teljesítés kötelességével - a szolgálat elvégzésével - és az adósság kifizetésével   Az adósság az, amivel tartoznak, illetve amit ki kell fizetni, elő kell állítani egy másik személy számára. A szolgálat az, amit erkölcsi, illetve jogi kötelességként elvárnak, illetve megkívánnak egy embertől. A kötelezettség a kötelességtudatból származik. Egy személy ígéret, illetve szerződés általi lekötelezése, illetve elkötelezése. Kötelezettség egy megállapodás, amit a törvény juttat érvényre. Kötelezvény - szívesség, szolgálat, illetve jótétemény, amelyért hála jár. A szívesség, a szolgálat, illetve a jótétemény adósságának állapota ez. Pál az Úr iránt érzett hálája miatt önként választotta azt, hogy elkötelezi magát Isten szoljgálatára. Teljesen elkötelezte magát, és az út végén mindössze a "Jól van" elismerő szavakat várta az Úrtól.   Sok keresztény nem érzi azt a kötelezettséget a kereszt iránt, amit Pál érzett. Talán langymelegek vagy az emberektől való félelem tartja őket vissza. Vagy nincs kijelentésük arról, hogy mit tett személyesen értük Jézus vagy egyszerűen hálátlanok. Kevés, illetve egyáltalán semmi értéket nem tulajdonítanak annak az árnak, amit Jézus az üdvösségükért fizetett. Arról az asszonyról, aki sírt és drága parfümmel megkente Őt, Jézus a következőt mondta: "Néki sok bűne bocsáttatott meg; mert igen szeretett; akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret." (Lukács 7:47)   Ha eddig nem tették volna meg, a keresztényeknek fel kell ismerniük, hogy milyen sokkal tartoznak az Úrnak és abba kell hagyniuk, hogy egyedül önmaguknak éljenek. Mindannyiunknak el kell kezdenünk igazán értékelni azt az árat, amit Jézus fizetett értünk és teljesen el kell köteleznünk magunkat Isten terveinek és szándékainak. Mi sem különbözünk Páltól. Isten annyira jó hozzánk! Örök életünk van! Nem a pokolban kell eltöltenünk az örökkévalóságot! Nekünk is kötelességünk teljesíteni, nekünk is el kell végeznünk a szolgálatot és ki kell fizetnünk az adósságot! Határozzuk el most, hogy mindig hálásak leszünk az Úrnak azokért a nagy dolgokért, amiket tett értünk, keljünk fel és ugyanolyan lelkülettel és szenvedéllyel, amellyel Pál rendelkezett töltsük be a Márk 16:15-18 nagy megbízatását!