Kinyilatkoztatások a pokolról

3. Tapasztalati tudósítás - Sandra

Részlet.

"Mentünk tovább és emberek ezrének ezreit láttuk. Fiatalemberek, felnőttek és öregek szenvedték gyötrelmeiket. Elértünk egy helyre, ami úgy nézett ki mint egy úszómedence tűzből, és ebben férfiak és asszonyok ezrei voltak. Mindegyiknek ugyanaz az írás volt a mellére erősített fémtáblán: Itt vagyok, mert nem adtam a tizedet és áldozatot Amint azt olvastam, megkérdeztem az Urat: Hogyan lehetséges az, hogy ezek az emberek ezért itt vannak? Az Úr válaszolta: Ezek az emberek azt gondolták, hogy a tized és az áldozat nem fontos, ellenben az én Szavam mint parancs gondolja. Malakiás 3,8-9-ben ez áll: Becsaphatja-e az ember Istent, hogy ti engem megcsaltok? És ezt mondjátok: Mivel csaptunk be? A tizeddel és az adománnyal! Átokkal átkoztattok meg, és ti becsaptok engem, ti, az egész nemzetet! Az Úr mondta nekem, hogy az Úr munkája akadályoztatik az által, ha a hívők nem adnak tizedet, mert azáltal az evangélium hirdetése akadályoztatik. Az emberek e helyen ezerszer jobban szenvednek mint mások, mert ismerték az Úr Szavát de engedetlenek voltak."

5 MOZ 26

"26,1. Mikor pedig bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, és bírni fogod azt, és lakozol abban: 26,2. Akkor végy a föld minden gyümölcsének * zsengéjébõl, a melyet szerezz a te földedbõl, a melyet az Úr, a te Istened ád néked; és tedd kosárba és menj oda a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy ott lakozzék az õ neve; * 2 Móz. 23,19. 2 Móz. 34,26. 26,3. És menj be a paphoz, a ki abban az idõben lesz, és mondjad néki: Vallást teszek ma az Úr elõtt, a te Istened elõtt, hogy bejöttem a földre, a mely felõl megesküdt az Úr a * mi atyáinknak, hogy nékünk adja. * 1 Móz. 17,8. 26,4. És a pap vegye el a kosarat kezedbõl, és tegye azt az Úrnak, a te Istenednek oltára elé. 26,5. És szólj, és mondjad az Úr elõtt, a te Istened elõtt: Veszendõ mesopotámiai vala az atyám, és aláment vala Égyiptomba, és jövevény volt ott kevesed magával; * nagy, erõs és temérdek néppé lõn ottan. * 1 Móz. 46,1. - 1 Móz. 46,27. 26,6. Bosszúsággal illetének pedig minket az Égyiptombeliek, és nyomorgatának * minket, és vetének reánk kemény szolgálatot. * 2 Móz. 1,11. - 2 Móz. 1,16. 26,7. Kiáltánk azért az Úrhoz, a mi atyáink Istenéhez, és * meghallgatta az Úr a mi szónkat, és megtekintette a mi nyomorúságunkat, kínunkat és szorongattatásunkat: * 2 Móz. 2,25. 2 Móz. 3,7. 26,8. És kihozott minket az Úr Égyiptomból erõs * kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csudákkal; * 2 Móz. 12,29. 2 Móz. 12,33. 2 Móz. 13,3. 26,9. És behozott minket e * helyre, és adta nékünk ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet. * 2 Móz. 3,8. 2 Móz. 13,5. 26,10. Most azért ímé elhoztam ama föld gyümölcsének zsengéjét, a melyet nékem adtál Uram. És rakd le azt az Úr elõtt, a te Istened elõtt, és imádkozzál az Úr elõtt, a te Istened elõtt; 26,11. És örömet találj mindabban a jóban, a melyet ád néked az Úr, a te Istened, és a te házadnépének; te * és a lévita, és a jövevény, a ki te közötted van. * 5 Móz. 16,11. 5 Móz. 16,14. 5 Móz. 27,7. 26,12. Ha a harmadik esztendõben, a tizednek esztendejében, minden termésedbõl egészen megadod a tizedet, és * adod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, hogy egyenek a te kapuid között, és jól lakjanak: * 3 Móz. 27,30. 4 Móz. 18,24. 26,13. Akkor ezt mondjad az Úr elõtt, a te Istened elõtt: Kitakarítottam a szent részt a házból, és oda adtam azt a lévitának, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek minden te * parancsolatod szerint, a melyet parancsoltál nékem; nem hágtam át egyet sem a te parancsolataidból, sem el nem felejtettem! * 5 Móz. 14,25. 26,14. Nem ettem belõle gyászomban, nem pusztítottam belõle tisztátalanul, és halottra sem adtam belõle. Hallgattam az Úrnak, az én Istenemnek szavára; a szerint cselekedtem, a mint parancsoltad nékem. 26,15. Tekints alá a te szentségednek lakóhelyébõl a mennyekbõl, és áldd meg Izráelt, a te népedet, és a földet, a melyet nékünk adtál, a mint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet."

A zsenge az a része volt az ó szövetségben a jövedelemnek amit a zsidók a lévitáknak vittek fel. Nekik ez kötelező része volt az úr által nekik adott jövedelemből. nekünk már nem tette kötelezővé Jézus ezt de bizonyos módon életbevágóan fontos.

A hívek tizedéből van ugyanis fenntartva a gyülekezet. Abból van a hangosítás, terembérlés, víz, villany, és egyéb dolgok finanszírozva. A gyülekezet működésének roppant nagy befolyásoló ereje az, amit ebből a tizedből a gyülekezet arculatának a kialakítására lehet költeni, ez ugyanis vonzó lehet, olyan meghívottakra nézve akik először vannak a gyülekezetben. Isten egy helyen a bibliában még a hívekre kiárasztott áldását is a tized fizetésétől teszi függővé.

"Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen. És megdorgálom érettetek a kártevőt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szőlőtök meddő a mezőn, ezt mondja a Seregeknek Ura" (Mal 3: 10-12).

A tizedet pedig butaság nem adni, hisz átkot hoz, ha visszatartjuk, és nagy áldást, ha szívesen adjuk. De hogyan kell adni? Úgy ahogy az 5Móz 26 ban olvassuk. Áldott testvéreknél figyeltem meg, hogy amikor adják a tizedet akkor azt nem csak úgy bedobják a kosárba ahogy épp a pillanat hozza, hanem alázattal közelítik meg a tized szedésével megbízott presbitert, vagy pásztort. És valami hasonló imát mondanak, mint az Ó szövetségi meghatározás:

"- Megvallom az Úr előtt, hogy bejöttem a bűn Egyiptomából arra a földre ami isten országának neveztetik, amit megígért nekem az én főpapom a Krisztus!"

A tized átadása után pedig:

"-Veszendő emberek voltak apáim. Forgolódtak mit elveszettek a világban. nyomort és nyomorúságokat szenvedtek, de az Úr kihozott engem a világ bűneiből és behozott az ő országába. És most ennek az országnak az első zsengéjét elhoztam, amit nékem adtál Uram."

De nem csak a tized fizetésére szólít fel bennünket az Úr. A tized nem kérés, hanem parancs a hívek számára.

12

"...és * adod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, hogy egyenek a te kapuid között, és jól lakjanak"

Vagyis még további jótékonykodásra is fel vagyunk szólítva. Erre mondja más helyen az ige, hogy:

„a jókedvű adakozót szereti az Isten.” Korinthusiakhoz írt levél 9. rész.

Ezt legjobb úgy tenni, hogy körül-belül annyit jótékonykodunk, mint amennyit tizedként fizetünk. Ezt pedig visszafizeti az Úr, kamatostul. Erre az Újszövetségben annyi a szorzó, mint a magvető példázatában:

30 vagy 60, vagy 100, de szoktuk mondani, hogy ezer szeressen adja vissza az úr. Egy 100 000 ft-s fizetésnél a bruttót számolva tízezer ft a tized. és ha ugyanennyi az adomány az özvegyek, árvák, szükségben levők felé akkor harminc, hatvan vagy száz ezer forintos viszontjövedelemre is lehetőséget nyit az Úr.

Van a gyülekezetünkben egy taxis, aki fel sem veszi a fizetését a bankból, mert mellék keresettel is nagyobb jövedelemhez jut. Csak a tizedet és az adakozásra szánt összeget veszi fel és a többi pénz, majd jó lesz még valamire. Ruhákat , nyaralásokat, és egyéb dolgokat is szokott ajándékba kapni. Egyszerűen a tenyerén hordozza az úr.

A mellékjövedelme viszont akkora a biztosító társaságnál ahol dolgozik, hogy abból is fizet mindent, és még élni, és szórakozni is marad bőven. nála nem ritka hogy oda ad a feleségének hetven-nyolcvan ezer forintot, hogy vegyen magának ruhákat, táskákat, cipőket és egyéb dolgokat, mert ő ezzel is boldoggá akarja tenni őt. Nagyobb összegekkel támogatja a nyugdíjas szüleit, mint az ő nyugdíjuk.

Egy keresztény gyülekezet jó működéséhez legalább tíz ilyen emberre van szükség. Az adomány mehet a tized mellett is az evangélium terjesztésének céljára, hiszen ebben az esetben a pénz életeket ment. Nem az éh haláltól, hanem a halálból támaszt fel embereket, olyanokat akik úgy térnek meg, mint te is. Az adomány adásánál ezt az imát kell mondani.

"-Kitakarítottam a szent részt a házból. És oda adtam azt a Lévitának, a jövevénynek, az özvegynek és az árvának a te parancsolatod szerint. Nem a kocsmába vittem, nem halottra adtam, nem duhajkodásra használtam, nem pusztítottam belőle tisztátalanul. Tekintsd meg a mennyből és áld meg ezért ezt a földet, és tedd tejjel és mézzel folyó földé a szentek számára is. Ámen."

Az adakozó ember az Úr imádatát végzi. Pont olyan nemes cselekedet, mint amit eddig is imádatként végeztél nyelveken szólással, énekléssel, leborulással. De ha az imádatot kifejezzük Isten felé a szánkkal akkor Jakab szerint tegyünk mellé cselekedeteket is. Ezzel másokat is még jobban beviszünk Isten országába. Egy keresztény arra is el van hívva, hogy áldás legyen a testvérei és a világ felé.

A Hit Gyülekezete segélyszállítmánya az elsők között ért a tarpai „hegyre”

Nem mindenkinek az az elhívása, hogy gyógyító szolgálata legyen, vagy a mikrofonnál szolgáljon tanításokkal és énekléssel. Vannak akik jó ima harcosok, és vannak akik jó adakozók is egyben. Ez nem látványos szolgálat de mivel nyilvánosság előtt fizeti meg az Úr ezeket a jó dolgokat, mindenképp feljebb való szolgálat ez mint az éneklés, vagy a tanítás, ha rosszul csinálják. Még valami.

Gazdagnak lenni egy keresztény számára kutya kötelesség!!!

Ez munkaeszközzé tesz minket Isten kezében.

Van gy másik ígéretünk is a tized mellé ami a tizedfizetés hitbeli megujjulásával megtörténik az életünkben:

1. Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden õ parancsolatát, a melyeket én parancsolok ma néked: akkor e földnek minden népénél feljebbvalóvá tesz téged az Úr, a te Istened;
   5 Móz. 26,18., 5 Móz. 26,19., 3 Móz. 26,3., 3 Móz. 26,4.
2. És reád szállanak mind ez áldások, és megteljesednek rajtad, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára.
   5 Móz. 30,8., 5 Móz. 30,10.
3. Áldott leszesz a városban, és áldott leszesz a mezõben.
4. Áldott lesz a te méhednek gyümölcse és a te földednek gyümölcse, és a te barmodnak gyümölcse, a te teheneidnek fajzása és a te juhaidnak ellése.
5. Áldott lesz a te kosarad és a te sütõ tekenõd.
   3 Móz. 26,3., 3 Móz. 26,9.
6. Áldott leszesz bejöttödben, és áldott leszesz kimentedben.
7. Az Úr megszalasztja elõtted a te ellenségeidet, a kik reád támadnak; egy úton jõnek ki reád, és hét úton futnak elõled.
8. Áldást parancsol melléd az Úr a te csûreidben és mindenben, a mire ráteszed kezedet; és megáld téged azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.
9. Az Úr felkészít téged magának szent néppé, a miképen megesküdt néked, ha megtartod az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, és az õ útain jársz.
   2 Móz. 19,5.
10. És megérti majd a földnek minden népe, hogy az Úrnak nevérõl neveztetel, és félnek tõled.
    5 Móz. 28,9.
11. És bõvölködõvé tesz téged az Úr minden jóban: a te méhednek gyümölcsében és a te földednek gyümülcsében, a te barmodnak gyümölcsébe azon a földön, a mely felõl megesküdt az Úr a te atyáidnak, hogy néked adja azt.
    5 Móz. 30,9., 5 Móz. 30,10.
12. Megnyitja néked az Úr az õ drága kincsesházát, az eget, hogy esõt adjon a te földednek alkalmas idõben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem veszesz kölcsönt.
    Jer. 5,24., Jer. 5,25.
13. És fejjé tesz téged az Úr és nem farkká, és mindinkább feljebbvaló leszesz és nem alábbvaló, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek parancsolataira, a melyeket én parancsolok ma néked, hogy tartsd meg és teljesítsd azokat;
14. És ha el nem térsz egyetlen ígétõl sem, a melyeket én parancsolok néktek, se jobbra se balra, járván idegen istenek után, hogy azokat tiszteljétek.
    5 Móz. 5,32.

Érdemes?