2016. június 13. hétfő

Ahhoz, hogy vezetni tudj, folyamatosan tanulnod kell
„… minden igyekezetetekkel törekedjetek arra…” (2Péter 1:5)

Ha vezető vagy, ez az ige legyen magatartásod alapja: „Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való… Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek… Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek.” (2Péter 1:3–8). Más fordítás szerint: „hitetek mellé ragasszatok…” (2Péter 1:5 Károli). Akár családfő vagy, akár a munkahelyeden vagy a gyülekezetben vagy vezető, folyamatosan tanulnod és növekedned kell. Ha folyamatosan befektetsz önmagadba, akkor a növekedés egy idő után elkerülhetetlen. Bár igaz, hogy néhány ember eleve nagyobb ajándékokkal született, mint mások, a vezetés képessége igazából sokféle készség összessége, és csaknem mind megtanulható és fejleszthető. Ez azonban nem történik meg egyik napról a másikra. A vezetés bonyolult dolog. Sok részletből áll össze, mint például: tisztelet, tapasztalat, lelki erő, kommunikációs készségek, fegyelem, jövőkép, lendület és időzítés – és a listát még folytathatnánk. Ahhoz, hogy valakiből hatékony vezető legyen, hosszas érlelődési folyamat kell. Ahhoz, hogy vezetni tudj, tanulnod kell, méghozzá folyamatosan tanulni, ehhez pedig önfegyelem és kitartás kell. Legyen a célod az, hogy minden nap egy kicsit jobb leszel, hogy az előző nap sikerére építesz, és tanulsz a kudarcaiból. Salamon ezt így fogalmazta meg: „Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer” (Példabeszédek 1:5).