ÁLDOTT ORVOSUNK A KRISZTUS

A (SÁNTA) FELUGROTT, TAPLPRA ÁLLT, ÉS JÁRT. BEMENT VELÜK A TEMPLOMBA IS, JÁRKÁLT, UGRÁNDOZOTT ÉS DICSÉRTE AZ ISTENT. (Apcsel 3,8)

Tanítványok imádságát az Úr meghallgatta és a nép javára volt. Jézus Krisztus gyülekezete naponta növekedett Jeruzsálemben. A jeruzsálemiek tisztelték a fiatal közösséget. Délután 3 óra volt, az imádság órája*. Péter és János apostol az Ékes-kapuhoz* érkeztek, mely a templom (elő)udvarába vezetett. Láttak ott ülni egy koldust, aki születése óta sánta volt. Naponta elvitték a templom kapujába, odaültették, hogy alamizsnát, adományt kéregessen a templomba menőktől. Ő maga fogyatékossága miatt nem mehetett be a templomba.Amikor e koldus látta, hogy Péter és János a templomba jön, alamizsnát kért tőlük. A két apostol figyelmesen nézett a koldusra. Bizonyára azt akarták látni, fogékony-e ez az ember a csodára? Péter megszólította: „Nézz ránk!” Ő fölnézett rájuk; azt hitte, valamilyen adományt kap. Ám Péter így folytatta: „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel, és járj!” Péter a jobb kezénél fogva felemelte, annak pedig azonnal megerősödött a lába és a bokája. Felugrott, talpra állt és járt. Bement velük együtt a templomba* is, Istent magasztalva, és örömmel ugrándozva. Először tehette be lábát a templomba! Mindenki látta őt, amint járkál, és hallotta, amint dicséri Istent. Fölismerték, hogy ő az a koldus, aki több, mint negyven éve béna, és ott szokott ülni a templom Ékes-kapujában. Félelemmel telve csodálkoztak azon, ami történt. Mindenki látta őt, amint járkál, és hallotta, amint dicséri Istent. Fölismerték, hogy ő az a koldus, aki több, mint negyven éve béna, és ott szokott ülni a templom Ékes-kapujában. Félelemmel telve csodálkoztak azon, ami történt. Az emberek döbbenten követték az apostolokat a Salamon csarnokába*. Péter megértette, hogy szívesen hallanának közelebbi vallomást e csodálatos gyógyításról.„Izráelita férfiak, mit csodálkoztok ezen? Mit néztek úgy ránk, mintha saját erőnkkel vagy kegyességünkkel értük volna el, hogy ő járjon?” — kezdte Péter, majd megragadta a lehetőséget, hogy az evangéliumot hirdesse. — „Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, a mi atyáink Istene megdicsőítette Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok, és megtagadtatok Pilátus színe előtt, pedig az úgy döntött, hogy elbocsátja őt. De ti a Szentet és Igazat megtagadtátok, és azt kértétek, hogy egy gyilkost bocsásson szabadon a kedvetekért, az élet fejedelmét pedig megöltétek. Az Isten azonban feltámasztotta őt a halálból, aminek mi tanúi vagyunk. Az Ő nevébe vetett hitért erősítette meg az Ő neve ezt az embert, akit itt láttok és ismertek, és a tőle való hit adta vissza neki a teljes egészségét mindnyájatok szeme láttára.”Innen kezdve Péter a jelenlévők lelkiismeretét akarta megszólítani. „Most már tudom, atyámfiai, hogy tudatlanságból cselekedtetek, mint a ti elöljáróitok is. De amit az Isten előre megmondott minden prófétája által, hogy az ő Krisztusa szenvedni fog, azt teljesítette be így. Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek.” Jézus jött hirdetni az evangéliumot, de közben megszánta a nyomorultat és a beteget, sok embert meggyógyított. ÉLŐ KRISZTUSUNK VAN MA IS, imamaghallgató, és ma is gyógyulnak meg betegek az Ő nagy kegyelméből. Ha betegek vagytok, tartsátok bűnbánatot , és térjetek meg. Ne a rendezetlen bűn miatt legyetek betegek! Nagyon sok betegségnek lelki eredete van, ami ki hat a testre. Imádkozzatok az Úr Jézus nevében magatokért és másokért is, hogy meggyógyulhassatok!Ámen