2016. január 7. csütörtök

Amikor kimerülés fenyeget (2)
„Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:11)

Amikor őrült rohanásban élsz, csak ne kelljen kárhoztatnod magad valamely kudarcod miatt a lelki életben, akkor ideje, ahogy Kristin Armstrong mondja:  „érszorítót tenni az elfoglaltság sebére, különben elvérzünk lelkileg. Az, hogy többet teszünk, és gyorsabban tesszük, nem juttat el a nyugalomhoz. A kikapcsolódás csak pillanatnyi menekvés. Előbb vagy utóbb meg kell állnunk. A Zsoltárok 46:11 így szólít fel: »Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!« Amikor nyugton maradásra vagyunk kényszerítve, a teher, melyet cipelünk, óriásinak tűnik, a magányosság elviselhetetlennek. Azt hisszük, hogy a lendület majd mozgásban tart, és nem kell gondolkodnunk, éreznünk, nem kell tudomásul vennünk, hogy előbb vagy utóbb úgyis meg kell állnunk.”

Amikor úgy érzed, lelki feltöltődésre van szükséged, ne a telefont kapd fel, hanem menj a trónhoz! Bármilyen jó barátaid vannak is, nem tudják betölteni a szükségeidet úgy, mint Isten! Jézus azt mondta: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” (Máté 11:28). Tekintsd ezt úgy, mint személyes meghívást egy beszélgetésre, ahol nyugodtan elmondhatod, hogyan érzel. Keress magadnak egy erre elkülönített helyet, ahol egyedül lehetsz Istennel, és igyekezz gyakran felkeresni ezt a helyet! Ne csak azt mondd el neki, mire van szükséged, figyelj oda arra, amit ő szeretne neked elmondani! Ne kapkodj, ne akarj visszasietni az őrületes taposómalomba! Maradj Isten jelenlétében, ott megérted, ő nem akarja, hogy egyedül cipeld a terheidet! Ami a leglényegesebb: mi, emberek arra szoktunk időt szánni, amit fontosnak tartunk, ezért először is állíts fel helyes fontossági sorrendet: „keressétek először az ő országát és igazságát” (Máté 6:33). Ne feledd: „Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok” (Jakab 4:8)!