2013 04 17

Szerda

1Korintus 6

19

„Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?

20

Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi.”

Ez az egyik legfőbb ige ami tartalmazza a hívek újjászületése utáni tényleges személyazonosságát. A Szent Szellem temploma vagyunk! Annak a Szent Szellemnek aki megteremtette az egész eget, és az egész földet. Ez a Szent Szellem gyógyított az apostolok keze által, Józsué szavára ez állította meg az égen a napot, ez a hatalmas szellem hozta ki harmadnapon Jézust a sírból.

Dávid az egyik zsoltárjában feltette a kérdést, hogy :

8zsoltár

5

„Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá? „

Nem akármik vagyunk tehát, hiszen a mi testünket választotta az Úr templomául és ez az Isten nem egy kis tucatlény, nem egy vásári kétpálcás szobrocska, hanem az aki előtt meghajol minden térd, és porba hullnak nagy birodalmak erős hadseregei, de még az ég seregei is mind meghajtják magukat.

Az ószövetségben a templom a legfontosabb.

A templomban volt Isten jelenléte a frigyládán, és ott történt a bűnért való áldozat, és a megtisztulás.

Ott történt a hála áldozat, és a fogadalmakat ott tették az emberek, amikre nézve Istennek komoly utasításai voltak, hogy mindezek ékes rendben menjenek.

Királyok ott kérték az ország vezetésére vonatkozó tanácsaikat az Atyától.

Csodák, jelek, és a bibliába bekerült próféciák is legtöbbször itt jöttek ki a próféták száján. Itt metélték körül a messiást 8-ad napon, és az őt váró és értük imádkozó emberek ide jöttek imádkozásokkal, könyörgésekkel sürgetni Istentől a messiás elküldését.

Ide jártak az emberek könyörögni..........stb

Isten jelenléte állandó volt a templomban, de most az újszövetség idején a mi saját testünk ez a fontos és tökéletes építmény.

Ahogyan akkor a Szent Szellem jelenlétében ezek a dolgok megestek a templomban és jó gyümölcsei lettek, úgy a Szent Szellem a mi testünkben is hasonló gyümölcsözést indít be.

Jóságot, hűséget, szelídséget, mértékletességet, szeretetet, türelmet termünk ő általa.

Ahogyan akkor az ellenség betörései ellen fellépő királyok könyörögtek szabadulásért, hogy Izraelből kiűzzék az Emoreust, Kitteust, Amálekitákat és Isten olyan csodákat csinált, hogy Izrael hadseregének kardot sem kellett rántania, hanem a sereg élére állították az énekeseket akik dicsérték Istent és az ellenség érthetetlen módon megrettent, és megfutamodott, vagy máskor egymást öldösték le a katonák, vagy megint máskor egy angyal ment be a táborba és egyedül megölt 140 000 embert.

Ugyanaz az Isten mirajtunk is kész ugyanezeket a dolgokat megcselekedni.

Úgy be tud tüzesíteni bennünket ez a Szent Szellem, hogy az ellenségünk számára elérhetetlenek leszünk, forrók, mint a kemencében felizzott vasdarab, ami megégeti az ellenséget, és minden kirohanása ellenünk az ószövetségi esetekhez hasonlóan vereséggel végződik a számára.

Látható tehát, hogy az égvilágon minden ettől a Szent Szellemtől függ.

Ahhoz, hogy bennünk ez a sikert, boldogságot, győzelmeket, jó gyümölcsöket termő Szellem teljesen uralma alatt tudjon minket tartani, radikálisan ki kell vetnünk minden bűnt magunkból.

3Mózes 19,2:

”Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok!”

Ha nem járunk szentségben és engedelmességben, hanem folyamatosan tapasztalható gyengeség a bűnnel szemben, és az ember mindig ugyanazon a területen esik el akkor azon a ponton tudja elválasztani az embert a Sátán Isten szent jelenlététől.

Jobb az engedelmesség a bűnért való áldozatnál, és igazából a testünket megfeszítve járunk sokszor az engedelmesség útján, de ez nem egy heroikus küzdelem, hanem az ördögnek való ellenállás, ami védi az életünk különböző területeit a Szent Szellem számára, hiszen az Isten templomaként nem a bűnnel kell együtt működnünk, hanem Istennel. Keresni kell a vezetését, a vele való betöltekezés lehetőségét, a vele való járást, és a neki való bűn nélküli engedelmességet.

Lukács 4:

14

„Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken.

15

És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől.

16

És méne Názáretbe, ahol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.

17

És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, ahol ez vala írva:

18

Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,

19

Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét. „

Miután Jézus a pusztában a kísértések után visszajött a Szent Szellemmel beteljesedve győztesen ez volt az első szolgálata, hogy a zsinagógában felolvasta ezt a részt.

A földi szolgálata alatt végig hirdette is a kedves esztendőt ami most Izrael megalakulásától számítva az 50-edik év.

A kedves esztendőben Izrael fiai elengedtek minden adósságot, és minden rabszolgát felszabadítottak, sőt a rokonok összedobták a pénzt és kiváltották a pogányok rabszolgaságában robotoló rokonaikat.

Ez, sokak számára az ujjra kezdés éve volt.

Visszakapták atyáik földjeit, vagyontárgyait, amit az adósságaikért cserébe lefoglaltak.

Mi magunk is az ördög rabszolgáiként a bűnök láncait hordtuk és nem azt cselekedtük amit kelett volna, hanem azt amire az ördög kényszerített bennünket.

Nem akartuk de cselekedtük a gonoszt.

Nem akartuk de cselekedtük a rosszat.

Ki-ki úgy ahogy a rabszolgahajcsára kényszerítette.

Egyesek loptak, mert a kleptománia volt az úr felettük.

Egyesek ezoterikus utakon jártak, mert az okkultizmus kényszerítette őket erre a pályára.

Egyesek az alkohol fogyasztást nem tudták abbahagyni, vagy a drogfogyasztást, vagy a cigarettát, mert a kívánság démona űzte őket.

De olyanok is voltak akiket egyszerre több rabszolgahajcsár kényszerített a bűn különböző útjain járni.

Mindenki bűnt követett el valamilyen formában, és ezzel mintegy át adta az életét a démonoknak akik egyre nagyobb, erősebb és elviselhetetlenebb láncokkal terheltek bennünket.

Bűneinkért robotoltunk, és fizettünk az egészségünkkel, a pénzünkkel, az ingatlanjainkkal, az időnkkel, hogy rajtunk keresztül démonok csináljanak maguknak szórakozást, vagy szolgáljanak a Sátánnak.

De a Jézus Krisztus által hirdetett kedves esztendőben a megváltás ideje jött el. Ott azonnal felkiáltott egy Démon egy megkötözött emberben:

„Ah! mi dolgunk van nékünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-é, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje. „

Ott helyben el is kezdte ezt a megváltói szolgálatot Jézus, és döbbenetes hatást gyakorolt a kortársaira.

Igen sokan értették meg, hogy immár itt a szabadulás, a gyógyulás és a visszakapás ideje.

Most is kell ezt hirdetni ugyanúgy az embereknek, hogy kedves esztendő van, lehet szabadulni, lehet gyógyulni, lehet visszakapni azt amit elvitt az ördög.

A szabadulásunk ára Istennek is drága volt.

Az egyszülött fiú a saját vérét adta ezért a kedves időszakért.

Ezért lehet élnünk az Úrvacsorai közösséggel, és lehet ennünk Krisztus testét és innunk az ő vérét, és ez a vér bennünk és rajtunk örök bizonyság, hogy megváltottak vagyunk a rabszolgaságból, és többé nem kényszerít a bűn minket paráznaságra, alkoholizmusra, agresszivitásra, szidalmazásra, okkultizmusra, ...stb.

Sőt Jézus nem csak megváltottá tett bennünket a vérén ezektől, hanem az úrvacsorai közösség által testvérévé is tett minket.

2Sámuel9

1 „Monda pedig Dávid: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy irgalmasságot cselekedjem ő vele Jonathánért?

2

Vala pedig Saul házából egy szolga, kinek neve vala Siba, kit Dávidhoz szólítának, és monda a király néki: Te vagy-é Siba? Felele: Én vagyok a te szolgád.

3

Akkor monda a király: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy cselekedjem vele az Isten irgalmasságát? Felele Siba a királynak: Van még Jonathánnak egy fia, ki mind a két lábára sánta.

4

Monda néki a király: Hol van? És monda Siba a királynak: Ímé az Ammiel fiának, Mákirnak házában van Ló-Debárban.

5

Akkor elkülde Dávid király, és elhozatá őt a Mákirnak, az Ammiel fiának házából Ló-Debárból.

6

És mikor megérkezett Dávidhoz Méfibóset, Jonathánnak a Saul fiának fia, arccal leborula, és tisztességet tőn néki; és monda Dávid: Méfibóset! ki felele: Ímhol a te szolgád.

7

Monda néki Dávid: Ne félj; mert kétség nélkül irgalmasságot cselekeszem veled Jonathánért, a te atyádért; és visszaadom néked Saulnak, a te nagyatyádnak minden majorságát, és néked mindenkor asztalomnál lesz ételed.

8

Akkor fejet hajta Méfibóset, és monda: Micsoda a te szolgád, hogy a holt ebre reá tekintettél, minemű én vagyok?

9

Szólítá azután a király Sibát, Saulnak szolgáját, és monda néki: Valamije volt Saulnak és egész háznépének, mindazokat a te urad fiának adtam.

10

A majorságnak azért te viseljed gondját, és a te fiaid és szolgáid, és beszolgáltassad, hogy legyen a te urad fiának kenyere, melylyel éljen. Méfibóset pedig, a te uradnak fia, az én asztalomnál eszik mindenkor. Vala pedig Sibának tizenöt fia és húsz szolgája.

11

Felele Siba a királynak: Valamit az én uram, a király parancsol nékem, szolgájának, akképpen cselekeszik a te szolgád. És Méfibóset az én asztalomnál eszik, mint a király fiainak egyike.

12

Vala pedig Méfibósetnek egy fiacskája, kinek neve Mika vala; a Siba házában lakozók pedig mindnyájan Méfibóset szolgái valának.

13

Méfibóset tehát Jeruzsálemben lakozék, mert mindenkor a király asztalánál eszik vala; és ő mind a két lábára sánta vala. „

Megtérésünk előtt mindannyian Mefibóset állapotában levő emberek voltunk!

Ugyanúgy ahogy Mefibóset nagyapja Saul vétkezett az Úr ellen, és nem csak az engedetlenség, és Isten tervének akadályoztatása, de még az Endori jósasszony felkeresése is átkot hozott Saul életébe, és ezért ő is és a fia is átok alatt elesett az utolsó csatában, de éppen akkor született Mefibósetet is egy baleset érte, és az ellenségtől való menekülés közben a dajkája elesett és ezért Mefibóset mind a két lábára sánta lett, tehát mozgáskorlátozott, de még ráadásul szolgai sorba is került, holott királyi sarj volt.

1Mózes 1

26

„És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

27

Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.

28

És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

29

És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.

30

A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van, a zöld füveket adom eledelül. És úgy lőn. „

1Mózes 2

7

„És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.

8

És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala. ...

15

És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt. „

Isten úgy teremtette meg az embert, hogy különleges gondot fordított rá.

Önnön mintájára saját magáról formázta.

Életnek leheletét adta az orrába.

Uralkodásra teremtette az embert, az egész világon. Az evilág ura hivatalosan az ember.

Az emberé ez az egész birodalom minden fájával azoknak minden gyümölcsével, minden vizeivel, minden vadjaival és halaival és repdesőivel együtt.

1Mózes 3

1

„A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?

2

És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;

3

De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.

4

És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;

5

Hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.

6

És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. „

Az ember számára a bukás ebben az igeszakaszban kezdődött.

Az engedetlenség azonnal átok alá vonta az ember.

Ádám leszármazottjai Ádámhoz hasonlóan bukott lényekké váltak, és hamar kiestek abból az Isteni státuszból amit a teremtéskor, még birtokolt.

Így lett az ember, Isten képmása a Sátán rabszolgája, de Isten ahogy megígérte elküldte az ő egyszülött fiát, hogy hirdesse az Úrnak kedves esztendejét, és megváltson minket a bűnből és annak minden következményétől, és vissza adja azt az eredeti státuszt amibe Isten eredetileg helyezte az embert.

Máté 4

8

„Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,

9

És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.

10

Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.

11

Ekkor elhagyá őt az ördög. És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki. „

A Sátán ott hazudott Jézusnak, hogy úgy mutatta be a világot, hogy az eredetileg, illetve Istentől neki adatott volna.

Persze Jézus nem dőlt be neki, viszont az ige ismeretben gyenge emberek átverhetők még ma is ezzel az egyszerű trükkel.

Jézus tisztában volt az eredeti teremtéssel, hiszen ő is ott volt, és részt is vett benne, és tudta, hogy csalással, az emberiség bűn alá rekesztésével tudta a Sátán megszerezni a világ feletti uralmat.

Mi magunk nem tehetünk róla, hogy Ádám elbukott, és így a Sátán jogot szerzett arra, hogy sorsunk fonalát a maga kezébe vegye és romboló hatást tudjon a kedve szerint kifejteni ránk.

Rombolva folyamatosan azt amiért dolgozunk, ellenünk fordítva azt ami eredetileg értünk volt.

Jézus a tanítványainak azonnal vissza adta az uralmat. A tanítványok örömmel jöttek vissza, és újságolták Jézusnak, hogy a tőle kapott hatalomra az ő nevére még a démonok is engedtek nekik.

Jézus nem csak a megváltás művét jött végre hajtani, hanem az eredeti teremtés visszaállítása is célja, úgy hogy az ördög uralmát visszaszorítja fokozatosan, és megszünteti.

Megtérésünkkor ez a helyreállítás el is kezdődött. Rajtunk is.

Helyre állt az örök életünk, Istennel való személyes kapcsolatunk, uralmunk, kinek, kinek az egészsége.

Persze ez még csak rész szerint történt meg, de folyamatos benne a növekedés, és egyre nagyobb bennünk Isten országa.

Pál apostol bár személyesen nem tartozott Jézus tanítványai közé amikor Jézus itt járt a földön, de ő is ugyanúgy be tudott töltekezni a Szent Szellemmel, mint ahogy pünkösdkor a többi tanítványok, és őbenne is növekedésnek indult az eredeti teremtés, amire oda kellett figyelnie a kortársainak is, hiszen jelek, csodák, kegyelem folyt át Pál apostolon keresztül az emberekre a mennyből, és kimentek a démonok is.

Nem csak úgy adatik az embernek ez az uralom, hiszen Istennel helyre kell állítani minden területen a kapcsolatot az embernek, és ha már szabadon áramolhat az emberre az áldás, ha már a Szent Szellem uralkodik rajta, sőt Isten tökéletes akaratában jár.

Skéva fiai például ugyanazt az uralmat akarták gyakorolni Jézus, Krisztus nélkül, illetve a Szent szellemmel való betöltekezés nélkül, amit Pál apostol lazán tudott gyakorolni.

Ap-csel19

13

„Elkezdték pedig némelyek a lézengő zsidó ördögűzők közül az Úr Jézus nevét hívni azokra, akikben gonosz lelkek valának, mondván: Kényszerítünk titeket a Jézusra, kit Pál prédikál.

14

Valának pedig némelyek Skévának, egy zsidó főpapnak fiai heten, akik ezt mívelik vala.

15

Felelvén pedig a gonosz lélek, monda: A Jézust ismerem, Pálról is tudok; de ti kicsodák vagytok?

16

És reájok ugorván az az ember, akiben a gonosz lélek vala, és legyőzvén őket, hatalmat vőn rajtuk annyira, hogy mezítelenen és megsebesülve szaladának ki abból a házból.

17

Ez pedig tudtokra lőn mindeneknek, mind zsidóknak, mind görögöknek, kik Efézusban laknak vala, és félelem szálla mindnyájokra, és magasztaltatik vala az Úr Jézusnak neve. „

A Démonok nem engedelmeskednek az emberek szavának, ha csak nem áll érdekükben azt tenni amit az illető ember mond, mindaddig amíg az ember személyiségéből nem árad ki az az Isteni tekintély, amit Jézus a megváltás művével helyre állított.

Némely démon parancsra megy ki, némely pedig könyörgésre és böjtölésre, de a kényszer minden esetben a megváltásunk és helyre állásunk folyamatából származó Isteni erő jelenlétéből fakad.

Dávid ugyanazt tette Mefibósettel amit Jézus Krisztus tett velünk.

Dávid Vissza adta a Nagyapja egész vagyonát Mefibósetnek, vissza állította a tulajdonjogát, sőt a Saul régi szolgáját és annak minden fiait is alá rendelte ismét szolgákul, de még ellátásról is gondoskodott, és a király asztaláról élelmeztetett.

Jézus ugyanazt tette velünk nagy tömegekben.

Megváltásával visszaemelte az embert arra a királyi méltóságra amit az ősünknek Ádámnak eredetileg adott.

Gondnokot is kirendelt mellénk, ami nem kisebb személyiség mint a Szent szellem. De mindezek tetejébe még a saját asztaláról is élelmez, ruház, bennünket. A mi engedelmességünk, hitünk, szentségünk mértéke szerint.

Asztalt terít a mi ellenségeink szeme láttára nekünk és bőségesen ellát minket mindenféle jóval.

Mefibóset kutya identitással fogadta ezt a felszabadítást, és még meg is kérdezte, hogy vajon micsoda ő, hogy Dávid ezt teszi vele.

Azonban nem állhatunk így hozzá Isten ezen tervének a megvalósulásához a mi életünkben.

Sok tapasztalt és tapasztalatlan tesónál az ilyen identitásból fakadó hitetlen hozzáállás a legnagyobb akadálya a megváltás folyamatának a megvalósulása előtt.

Rá kell bízni Istenre a mi ellátásunkat, hogy királyi gyermekként éljünk.

Nem kell kérdeznünk folyton, hogy:

- Tényleg nekem töltöd ezt a drága bort, Úram?-

- Komolyan vehetek a húslevesből?-

- Miattam van az asztalon a hófehér terítő?-

IGEN!

Ő akarja ezt az ellátást, és ő akarja ezt a bővölködést, ezt az uralmat adni nekünk.

Hatalmunk van, hogy Isten fiai legyünk.

Így kötelességünk megjeleníteni minden körülmények között az Úr méltóságát, uralmát, szeretetét, jószándékát.

Királyi gyermekként.

Már nem a bűn uralkodik felettünk, hanem Jézus.

Nem méltó Isten gyermekéhez a káromkodás, a paráznaság, a zsugoriság, az alkoholizmus, a dohányzás, az agódás...stb.

Róma 5

17

„sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bővölködésében részesültek. „

Sokkal inkább uralkodunk Jézus Krisztus által, mint ahogy annak idején a bűn mifölöttünk.

Erősebb az aki bennünk van, mint az aki bűnre akar csábítani minket.

Minket már nem tud megtépni a démon mint Skéva fiait.

Mi előttünk már nem tud ilyen hatalommal megnyilvánulni.

Ahogy Jézusról kiderült a hallgatósága előtt, amikor kiűzte a zsinagógában a démont az emberből, hogy ennek az embernek hatalma van, úgy rólunk is ennek kell kiderülnie.

Pál a renitenskedő keresztényekre nem úgy volt kíváncsi, hogy azok miket beszélnek, hanem, hogy miben áll az erejük.

A mi erőnk és hatalmunk attól is függ, hogy mennyi időt engedünk az életünkben Istennek, a Szent szellemnek.

A szent Szellem gyakorol hatalmat rajtunk keresztül.

Még az Isten országába is azok mehetnek be akik hatalmat gyakorolnak, uralkodásukat el kezdik itt a földön.