Az vagyok, akinek Isten mond!

Megrekedtél és úgy érzed nem tudsz tovább lépni az életben mások negatív beszéde miatt? A mai igeszakaszban azt látjuk, hogy mielőtt Dávid szembenézett Góliáttal, vádló, negatív hangok vették körül. Amikor a legidősebb bátyja, Eliáb hallotta, hogy Dávid az emberekkel beszélget, haragra gerjedt Eliáb, és ezt mondta: "Minek jöttél ide…" (1Sámuel17,28) "Saul ezt mondta Dávidnak: Nem mehetsz el, hogy megvívj ezzel a filiszteussal, mert még fiatal vagy, ő pedig harcedzett férfi fiatal kora óta." (1Sámuel17,33) De ahelyett, hogy arra hallgatott volna, amit mások mondtak neki, ő Istenre hallgatott. Tudta, hogy Isten elhívta, kiválasztotta, és ellátta mindazzal, ami az óriás legyőzéséhez szükséges. Isten téged is elhívott, kiválasztott, és ellátott mindennel, ami a győzelemhez szükséges! A gyülekezetünkben minden tanítás előtt el szoktuk mondani a következő megvallást: "Az vagyok, akinek Isten mond." Tehát nem az vagy, akinek az ex-férjed, vagy ex-feleséged mond, nem az vagy, akinek a kritikusaid mondanak, nem az vagy, akinek a tanárod mond, aki pikkel rád… Az vagy, akinek Isten mond! Ez azt jelenti, hogy Ő megszentelt, ellátott a szükséges dolgokkal, tehetséggel ruházott föl, megváltott, megszabadított és megáldott. Isten jóindulatát élvezed! Ha visszatartanak a negatív dolgok, amiket neked mondtak, akkor tedd fel magadnak a kérdést: "Ki mondta, hogy nem vagyok elég magas? Ki mondta, hogy csak átlagos vagyok? Ki mondta, hogy semmihez nincs tehetségem?" Engedd el ezeket a dolgokat és bocsáss meg azoknak az embereknek. Ne hallgass tovább a helytelen hangokra, amik be akarják korlátozni az életedet. És mondjad meggyőződéssel: Mennyei Atyám, köszönöm a Te Igédet, ami csodálatosan irányítja a lépteimet. Bátran és bizalommal előrelépek, tudva, hogy Te velem vagy. Lerázom a negatív dolgokat, amik megkötözték az életemet, és eldöntöttem, hogy megbocsátok azoknak, akik megbántottak. Köszönöm, hogy győzelemre vezetsz. Ámen!