Péter meggyógyítja a sántát
(Apostolok cselekedetei 3. - 4. fejezet)

Péter és János ezután együtt ment fel a Jeruzsálemi templomba, hogy ott imádkozzanak. Reggelente pedig egy születésétől fogva sánta embert vittek oda, hogy alamizsnát kérjen a templomba igyekvőktől. Amikor ez a sánta meglátta Pétert és Jánost, tőlük is kért alamizsnát. Az apostolok rátekintettek, Péter pedig azt mondta: - Nézz reánk! A sánta rájuk nézett, és azt gondolta kap valamit. - Ezüstöm és aranyam nincs - mondta ekkor Péter -, de amim csak van, azt neked adom: a Názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj! És erre Péter kinyújtotta feléje a kezét, a béna pedig azonnal megerősödött, és talpra szökkent, majd bement az apostolokkal a templomba, és Istent dicsérte. A csodatétel láttán sokan egybegyűltek, és Péter tanítani kezdte a népet Jézus Krisztusról, feltámadásáról és a bűnök bocsánatáról. Ám a papok és a templom felügyelői megnehezteltek Péterre és Jánosra, amiért az evangéliumot hirdették, és őrizetbe vették őket. Másnap az írástudók, a vének és a főpapok tanácsa elé állították a két apostolt, és megkérdezték tőlük: - Miféle hatalommal cselekedtétek a csodát? Péter pedig megtelt Szent Szellemmel, és így szólt hozzájuk: - A nép fejedelmei, Izrael vénjei! Tudjátok meg: a Názáreti Jézus Krisztus nevében cselekedtünk, Akit ti meggyaláztatok és megfeszítettetek, Akit azonban Isten feltámasztott a halálból. Az Ő hatalmából gyógyult meg az az ember! Pétert és Jánost ezután kiküldték a tanácsból, és a papok azt mondták egymás közt: - Nyilvánvaló, hogy csoda történt általuk, és Jeruzsálemben mindenki tudja. De hogy tovább ne terjedjen a híre, fenyegessük meg őket, hogy a Názáreti nevében soha ne szóljanak. Amikor megfenyegették Péter és Jánost, így feleltek: - Vajon kire hallgassunk inkább: rátok vagy Istenre? Mi nem tehetjük meg, hogy amit láttunk és hallottunk, azt ne hirdessük. Az írástudók és a vének nem találták módját a büntetésnek, megfenyegették hát és elbocsátották őket. Ámen!