Aki kér, kap:
A fenti bibliai példák azt látszanak alátámasztani, hogy a Szent Szellem-keresztség általános külső bizonyítékaként a nyelveken szólást fogadták el a korai egyházban. A Szent Szellemmel való betöltekezést azonban a karizmák mellett más fizikai, érzelmi megnyilvánulások is kísérhetik. Az utóbbiak gyakran váltanak ki külső megfigyelőkben csodálkozást, megdöbbenést, ellenérzéseket vagy ellenséges reakciókat. Nagy hibát követnek el a keresztények, ha a Szent Szellem vételekor a fizikai és érzelmi megnyilvánulásokat helyezik figyelmük középpontjába. Az emberek eltérő módokon viselkednek, mikor a Szent Szellem erejének jelenlétébe kerülnek. A földre esés, eksztázis, nevetés, kiabálás, reszketés, eksztatikus tánc vagy futás és hasonlók az emberek különböző reakciói, válaszai a Szent Szellem jelenlétére. A középpontban azonban mindig annak a személynek kell állnia, aki Szent Szellemmel és tűzzel keresztel, ő pedig Jézus Krisztus. A Szent Szellem jelenlétének, munkálkodásának is fő célja az Úr fölmagasztalása, megdicsőítése a benne hívőkben. Az egyháznak hirdetnie kell a világban a zsidók Ígéret Földjére való visszatérésének profetikus jelentéstartalmát. Az egyháznak hirdetnie kell a zsidók Ígéret Földjére való visszatérésének jelentéstartalmát. A Szent Szellemmel való betöltekezés két íráshelye is összefüggésbe hozható a részegséggel: pünkösdkor több kívülálló is azon a véleményen volt, hogy az apostolok édes bortól részegedtek le. Alapos okkal feltételezhetjük, hogy olyasfélét tapasztaltak, ami őket a részeg emberek viselkedésére emlékeztette. Nem voltak teljesen maguknál, önfeledtek voltak, nevettek, imbolyogtak és talán földre is eshettek. Lukács ezeket a részleteket nem tartotta fontosnak feljegyezni, mert az esemény lényegét a Szent Szellem eljövetele képezte. Pál pedig Efézbeliekhez írt levelében a keresztényeket arra szólítja fel: "Meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel." (Efézus 5,18) Itt a részegség ellentétpárjaként szerepel a Szent Szellemmel való beteljesedés. Feltételezhetően a korai egyház karizmatikus megtapasztalásait kísérő jelenségeken alapult ez a párosítás. Ebből is az következik, hogy a helyes irányba orientált hívők találkozását a Szent Szellemmel kísérhetik fizikai, érzelmi megnyilvánulások, még akkor is, ha ezeket nem akarják, vagy nem állítják be elérendő célnak. A Szent Szellem vételekor fontos az őszinteség, és az Isten akaratának való átadottság. Amit az Úr ad, és ahogyan adja, azt nem kell szégyellni. Jelen korunkban is zajlik a pünkösd élő és égő megtapasztalása, mert Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Nem függesztette fel főpapi szolgálatát az Atya jobbján. Milliók tanúskodnak arról, hogy a Bibliában leírtakkal megegyező módon töltekeznek be Szent Szellemmel, aki megújítja az életüket, és képessé teszi őket az Újszövetség szolgálatára. A Szent Szellemmel való betöltekezéshez bátor hitre is szükség van, ami által az ember képes átverekedni magát a Szent Szellem-ellenes vallási tradíciók magaslatain és szakadékain, melyeknek egy fő céljuk van: távol tartani a hívőket a hatékony keresztény élettől, szolgálattól, amelyet a Szent Szellem természetfölötti ereje képes biztosítani. Az Istenbe vetett bizalom alapja az Ige elfogadása és követése, amely szerint: "Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle kérik." (Lukács 11,13) Ámen!