Jézus meg akarják kövezni; példázat a tíz szűzről
(János 10. fejezet; Máté 25. fejezet)

Jézus körülvették az emberek és megkérdezték: - Meddig tartasz még bizonytalanságba bennünket? Ha Te vagy a Krisztus, mond meg nekünk egyértelműen! - Megmondtam nektek, de nem hiszitek: a mennyei Atyám nevében véghezvitt cselekedeteim tesznek bizonyságot rólam. De ti nem hisztek nekem, mert nem az én juhaim közül valók vagytok. Amint megmondtam nektek: az én juhaim hallják szavamat, én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Örök életet adok nekik, soha többé el nem vesznek, és senki sem ragadhatja ki őket kezemből. Az én Atyám, Aki juhaimat adta nekem, nagyobb mindennél, és senki sem ragadhatja ki őket Atyám kezéből. Az Atya és én egyek vagyunk. Erre az emberek köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust, de Jézus megkérdezte tőlük: - Sok jó cselekedetet vittem véghez előttetek, miért akartok megkövezni? - Jó dolgokért nem kövezünk meg, de a káromlásért, melyet mondasz, igen, mert Te ember létedre Istenné teszed magad - felelték, és megint megakarták kövezni, de Jézus kiszabadította magát kezükből, és elment Jerikó fölé, a Jordánon túlra. Ott ismét az Isten országának eljöveteléről prédikált a sokaságnak, és példázatot mondott: - Hasonlatos lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik elővették lámpásukat és kimentek a vőlegény elé. Öt közülük eszes volt, öt pedig ostoba. Az öt ostoba, amikor elővette lámpását, nem vitt magával olajat külön edényben, de az eszesek vittek. A vőlegény késett, a tíz szűz pedig elszunnyadt. Éjfélkor azonban kiáltás hallatszott: "Jön a vőlegény! Jöjjetek elé!" Ekkor felkeltek a szüzek, és meggyújtották lámpásukat. Az ostobák így szóltak az eszesekhez: "Adjatok nekünk is az olajotokból, mert lámpásunk kialszik!" Az eszesek pedig így feleltek: "Nem jutna elegendő mindannyiunknak; menjetek az árusokhoz, és vegyetek magatoknak!" Az ostoba szüzek el is mentek olajat venni, ám közben megérkezett a vőlegény. Akik készen voltak, vele mentek a menyegzőbe, és bezárták maguk mögött az ajtót. Később a többi szűz is megérkezett, és azt mondták az ajtóban: "Uram! Uram, nyisd ki nekünk!" "Bizony mondom nektek, nem ismerlek benneteket", felelte bentről a vőlegény. Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyben az Emberfia eljön hozzátok! Ámen!