Ahitófel ravasz tanácsa meghiúsul
(2Sámuel 17. fejezet)

Absolon ezután serege élén bevonult Jeruzsálembe. Vele volt Ahitófel, Dávid egykori tanácsadója. Amikor pedig Húsia, Dávid barátja, bement Absolonhoz, így szólt hozzá: - Éljen a király! Éljen a király! Absolon pedig így felet: - Ez volna a barátod iránti szereteted? Miért nem mentél a barátoddal? - Nem mentem vele - mondta Húsia -, mert azzal maradok akit az Úr és a nép királlyá választ. Absolon ezután azt mondta Ahitófelnek: - Adj nekem tanácsot, mit cselekedjünk! Ahitófel pedig így felet Absolonnak: - Engedj kiválasztanom tizenkétezer embert, hogy még az éjjel üldözőbe vegyem Dávidot. Megtámadom őt, amíg fáradt és erőtlen a keze; a rémült nép megfutamodik, a királyt magát pedig megölöm. Akkor már könnyű lesz megnyernem és idevezetnem a népet. Absolonnak tetszett ez a beszéd, de megkérdezte felőle Húsait is. Húsai pedig így felelt: - Ez egyszer nem jó Ahitófel tanácsa. Magad is tudod, hogy atyád és emberei erős vitézek, és igen elkeseredett a szívük. Ezért csak annál harciasabbak, veszedelmesebbek. Azt tanácsolom, gyűjtsd egybe elöszőr egész Izraelt, hogy annyi legyen sereged, mint tenger partján a föveny, és te magad is menj a harcba, hogy bizonyosabb legyen győzelmed! Absolon akkor így szólt: - Jobb a Húsai tanácsa az Ahitófel tanácsánál. Ezért aszerint cselekszünk. Húsai pedig elmondta ezeket Sádók papjának, és megüzente Dávidnak, hogy menjen el a pusztából, mert veszedelmes ott maradnia. Húsai üzenetét egy szolgálóleány elvitte Sádók fiainak, hogy azok vigyék el Dávidnak, de meglátta őket egy szolga, és rögtön vitte is a hírt Absolonnak. Absolon szolgái üldözőbe vették Sádók fiait. Azok pedig Bahurim városában bementek egy házba; annak udvarán volt egy kút, és abban bújtak meg. Az asszony befedte a kút száját egy terítővel, azt behintette liszttel. Absolon emberei pedig megjöttek, de nem vették észre a kútat. Amint Absolon emberei elmentek, Sádók fiai elindultak, hogy átadják Dávidnak Húsai üzenetét. Ámen!