Az istenek jöttek le!
(Apostolok cselekedetei 14. fejezet)

Saulus, akit megtérése óta Pálnak hívtak, Damaszkuszból való menekülése után Jeruzsálembe ment, majd onnan Antiókhiába, és egy esztendeig ott hirdette a Krisztust. Azután Barnabással, akit a jeruzsálemi gyülekezet küldött mellé, hajóra szállt, és Ciprus szigetén hirdette az igét. Először mindig a zsinagógában prédikált, és utána ment el a pogányok közé. Ciprusban ismét hajóra szállt, és Kis-Ázsiába ment. Történt ezen az útján, hogy amikor Listrában prédikálta Barnabással az evangéliumot, egy magatehetetlen béna ember hallotta beszélni, és ráfüggesztette szemét. Pál pedig látta, hogy a béna embernek van hite, és azt mondta neki: - Állj fel! A béna erre talpra szökkent, a sokaság pedig látva ezt, felkiáltott: - Az istenek jöttek le hozzánk emberi ábrázatban! És Barnabást Jupiternek, Pál pedig - minthogy ő volt a szóvivő -, Merkúriusnak nevezték. Jupiternek temploma volt a város előtt. Jupiter papja felkoszorúzott bikákkal hajtott a városkapu elé, hogy a sokasággal áldozzék. Amikor ezt meghallotta Barnabás és Pál, megszaggatták köntösüket, a sokaság közé futottak, és így kiáltottak: - Emberek! Miért művelitek ezt? Magatok fajta emberek vagyunk mi is, és azt az örvendetes üzenetet hirdetjük nektek, hogy az ilyen hiábavaló dolgoktól térjetek az élő Istenhez, Aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és minden benne lévőt, Aki az elmúlt időktől hagyta a pogányokat a maguk útján haladni. Szavaikkal sikerült meggyőzniük a sokaságot, hogy ne áldozzék bálványoknak. Ekkor azonban megérkeztek Antiókhiából Pál ellenségei, megkövezték Pál, majd kivonszolták a városból, mert azt gondolták, hogy meghalt. Ám amikor a tanítványok kimentek utána, Pál fölkelt és másnap Barnabással tovább ment ezen a térítő útján Debrébe. Debréből Pál apostol és Barnabás visszatárt Antiókhiába, majd a jeruzsálemi gyülekezet hívta őket az apostolok gyűlésére. Ott úgy találták igazságosnak, ha a pogányokból lett hívőket nem kényszerítik a körülmetélésre. Ámen!