A TÉKOZLÓ FIÚ: Gondoljunk vissza a tékozló fiúra, aki elhagyta otthonát. Nagy nyomorában még a disznóknak adott ételből is boldogan evett volna. Végül ÚGY DÖNTÖTT, VISSZAMEGY APJÁHOZ. Azt mondta: "Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hívattassam; tegyél engem olyanná, mint a te béreseid közül egy! És felkelvén, elment az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátja őt az atyja, és megesik rajta a szíve, és oda futva a nyakába esik, és megcsókolja őt." (Lukács 15, 18-20) Láthatjuk, hogy a fiú meghozza a döntést, és véghez is viszi azt. Ez az igazi megtérés: saját akaratunkból fakadó cselekvés.
A VALÓDI MEGTÉRÉS SZÜKSÉGESSÉGE: A szabadító szolgálatban töltött hosszú évek során meggyőződtem arról, hogy valódi megtérés nélkül nem lehetséges tartósan megszabadulni. TELJES MÉRTÉKBEN el kell fordulni a bűntől, és akartunkkal el kell DÖNTENI, hogy távol maradunk a bűntől. Ahogy a Róma 6-ban olvassuk, az óemberünk Jézussal együtt megfeszíttetett, a bűn testét elpusztítva, hogy ezután többé ne legyünk a bűn rabszolgái. "Ezenképpen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek neki az ő kívánságaiban: Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek. Mert a bűn tirajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt." (Róma 6, 11-14) Ez az Ige úgy beszél a bűnről, mint aminek engedelmeskedhetünk, vagy amitől elfordulhatunk. Személyes tapasztalatom alapján meg vagyok győződve róla, hogy minden egyes bűn mögött ott van egy speciális démon, akit a Sátán küld; és ha sorozatosan engedünk a bűnnek, a démoni erők kezdenek leszállni ránk, és idővel belépnek a testünkbe is.
SZENTSÉG: Szentségre hívattunk el. Ez a legjobb módja, hogy megszabaduljunk, és meg is őrizzük a szabadságunkat. Azonban sokaknak közülünk mégis szükségük van szabadulásra, mivel előzőleg akár mi magunk, akár a szüleinktől örökölt bűnben éltünk. Éppen ezért szükséges a szabadító szolgálat a Krisztus Testében. A megtérés folyamán bizonyos lépéseket meg kell tennünk. Meg kell aláznunk magunkat. Ahogy az Írás mondja: "Ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mehettek be Isten országába." (Máté 18,3) Ha valóban meg akarunk térni, olyanokká kell válnunk, mint a kis gyermekek, félre kell tennünk természetes értelmünket, és alázatosan kell Jézushoz jönnünk, hogy elfogadjuk Őt Megváltónknak és életünk Urának. Hasonlóképpen, ahhoz, hogy Jézus bemeríthessen bennünket a Szent Szellembe, újra meg kell alázzuk magunkat, el kell fordulnunk minden bűntől, és egyszerűen csak engednünk kell, hogy Ő ezt a bemerítést elvégezhesse. Jézus egész szolgálata az alázatosságról tesz bizonyságot. Emlékezzünk, hogy a Sátán először a büszkeségen keresztül bukott el, aztán - saját tapasztalatom szerint - a következő négy lépés következik ilyenkor:
1. Büszkeség
2. Lázadás
3. Elhitetés (becsapás)
4. A test és a szellem perverziója, eltévelyedése.
Ha egyszer beengedjük a büszkeséget, hamarosan követni fogja a lázadás. Senkire nem hallgatunk többé, és nem fogadjuk el a helyreigazítást. Ezzel beengedjük a hitetés (önbecsapás) szellemét, és végül elkezdődik testünk és szellemünk perverziója. A szellem elferdülése természetesen magával hozza az okkult tevékenységeket és gonosz szellemek követését, míg a testi perverzió a szexuális erkölcstelenség formáját öltheti.