P { margin-bottom: 0.21cm; }

Bizalom Istenben

Hitünk az a mustármag aminek nagyra kell nőnie.

A hit növekedése a megtérésünkkor kezd el növekedni.

Az ó emberi természetünknek ezzel párhuzamosan hanyatlásban, gyengülésben, visszaszorulásban kell lennie, ugyanis nem lehetséges, hogy a kettő az ó emberi természet és az Isten által nevelkedő új ember keveredve éljen bennünk. Ugyanis az ó emberi természet a világhoz van kötve és ezen keresztül az e-világ urához a Sátánhoz tartozik, még ha ennek nincs is tudatában. Az új emberünk természete pedig a Krisztus természete aki örök ellensége a Sátánnak, ellensége a bűnnek, ellensége az ó emberi természetnek.

Nem tudnak békében, egymás mellett élni.

Ha valaki egészséges hit életet akar élni akkor nem engedheti meg a megtérése előtti természetének a feléledését, kitörését, felszínre emelkedését, mert azonnal meg akarja ölni bennünk a Krisztust.

Ha láttál már olyan embert aki szeretne Krisztusi lenni, de folyamatosan elesik különböző kísértésekben, és az egész hit élete kudarcok és reménytelen küzdelmek vesztes sorozata, akkor biztos lehetsz benne, hogy ennek az embernek a problémája az ó ember megfeszítetlensége, a világhoz való ragaszkodás, mert az ördög a világban őt érő sikerekkel kísérti.

Bennünk, akik elfogadtuk Krisztust megváltónknak, már ennek a Krisztusnak kell növekednie.

Tulajdonképpen arról van szó, hogy a megtérés pillanatában és az azt követő időszakban a testünkből Isten kitöri az ó emberi természetet és beoltja a Krisztusi természetet.

Továbbra már a testünkben ennek az új természetnek kell növekednie.

Az új emberünk a megtéréskor kapott „oltvány” a Szent Szellem felügyelete alatt növekedik, terjeszkedik és kezd gyümölcsöket hozni.

Az ó emberi természet gyümölcsei a Galatákhoz írott levél 5 része szerint a test cselekedetei, melyet Pál azért is nevez a test cselekedeteinek, mert az ó emberi természet elsősorban a test vágyainak, szükségeinek, hiányainak a betöltésére használ az ember és ezért szoros a két dolog az ó ember és a test között ez az összefüggés.

Galata levél 5

19

A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás.

20

Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések,

21

Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, amiképpen már ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.

A Lélek gyümölcsei már már nem a test igényeinek a kiszolgálását célozzák, hanem egy együttműködésre való készség, egy Istennel való közös út, Isten céljainak a kiszolgálása miatt ezeknek a régi romlott és fogyaszthatatlan gyümölcsöknek az ellentétei.

22

De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

23

Az ilyenek ellen nincs törvény.

24

Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.

25

Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk.

Az újjászületéskor a szellemünkbe egy Isten által adott romlatlan magot helyez a szentszellem.

Ez nagyon is emlékeztet bennünket Mária esetére akinek a méhébe a Szentlélek helyezte a magot amiből Krisztus lett.

Lukács 1

34

Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?

35

És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért ami születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.

Jézus Krisztus bennünk is ugyanaz a romolhatatlan mag.

Az a természetes folyamat egy friss keresztény életében, ha folyamatosan kijön a régi életének a szokásaiból, a régi életének a folyamataiból, amelyek számára is és a környezete számára is haszontalanok vagy terhesek voltak, és egyre másra tűnnek elő a viselkedésében azok a dolgok amik már az új emberre jellemző tulajdonságok

Például az öröm.

Ha a régi életében valaki borongós, depressziós volt, vagy hirtelen haragú, vad természetű akkor általában óriási kontraszt mutatkozik a régi barátainak a szemében az ujj természete ami nem agresszív hanem szelíd, türelmes reakciókat mutat olyan szituációkban amelyek korábban tombolást, szitkozódást, szomorúságot vagy éppen rombolást váltott ott ki.

Ha ezek a jelenségek, amik a környezetünkből érkező visszajelzések szerint jó irányú változások, esetleg elmaradnak, és mi is ráébredünk arra, hogy a legkisebb nyomásokra is az ó emberi természetünk reakciói láthatók rajtunk, és szidalmazni, átkozni, verni kezdjük, esetleg a testvérünket, és azokat az embereket akik szerintünk nyomásokat és bajokat hoznak ránk akkor fel kell ismerni, hogy elérkeztünk egy olyan ponthoz ahol már nem a Szentlélek az Úr felettünk, és rossz úton járunk. Vissza vette az ó emberi természet az uralmat és olyan szellemi vezetés alatt állunk ami semmiképpen sem a mennyből származik.

Vajon mi ennek az oka?

Titkos féreg foga rág? (démonok jelenléte,)

Kiszáradás? (Üres kiégett, tartalmatlan imaélet?)

Nincs a talajban már tápanyag? (Ige olvasás és a Szent Szellemmel való kapcsolat megszűnése?)

1Mózes 17

4

Ami engem illet, imhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszesz.

5

És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.

6

És felette igen megsokasítalak téged; és népekké teszlek, és királyok is származnak tőled.

Minden hívőnek akik Istenben hisznek az atyja Ábrahám volt. Isten ígérete pedig a hívőknek a növekedés és nem a stagnálás, vagy az elkorcsosulás.

Ábrahám magva vagyunk hit által, hiszen Ábrahám hitét folytatjuk és tartjuk meg, tehát nekünk minden területen növekednünk kell.

Elsősorban erkölcsi, anyagi, hitbeli, tudásbeli, kapcsolatbeli területeken.

Ábrahám fia Jákob a Lábánnál töltött életszakaszában egy olyan ember uralma alatt volt aki az ígéreteit tekintve folyton változtatta a szavát, hogy Jákob áldása neki dolgozzon, hiszen Jákobon az áldás akkora volt, hogy akármit bízott rá Lábán az megsokasodott, megszaporodott, megjavult.

Jákob olyan bajba került, hogy félő volt, hogy a szabadsága oda lesz és örökre Lábánnak kell szolgálnia, miközben a saját vagyona, Lábán kegyetlen „adórendszerében” is folyton nőt.

1Mózes 31

1

És meghallá a Lábán fiainak beszédét, kik ezt mondják vala: Valamije volt atyánknak, mind elvette Jákób; és atyánkéból szerezte mind e gazdagságot.

2

És látá Jákób a Lábán orcáját, hogy ímé nem olyan ő hozzá mint annakelőtte.

3

Monda pedig az Úr Jákóbnak: Térj meg atyáid földére, a te rokonságod közé, és veled lészek.

4

Elkülde tehát Jákób, és kihívatá magához Rákhelt és Leát a mezőre az ő nyájához.

5

És monda nékik: Látom atyátok orcáját, hogy nem olyan hozzám, mint ennekelőtte; de az én atyám Istene velem volt.

6

Ti pedig tudjátok, hogy teljes erőm szerint szolgáltam atyátokat.

7

De atyátok engem megcsalt s tízszer is megváltoztatta béremet; mindazáltal az Isten nem engedte, hogy nékem kárt tehessen.

8

Mikor azt mondotta: A pettyegetettek legyenek a te béred, a juhok mind pettyegetetteket ellenek vala. Ha azt mondotta: A csíkos lábúak legyenek a te béred, a juhok mind csíkos lábúakat ellenek vala.

9

Így vette el Isten atyátok jószágát és nékem adta.

10

Mert lőn a juhok foganásának idejekor, szemeimet felemelém, és látom vala álomban, hogy ímé a juhokat hágó kosok csíkos lábúak, pettyegetettek és tarkák.

11

Akkor monda nékem az Isten Angyala álomban: Jákób. És felelék: Ímhol vagyok.

12

És ő monda: Emeld fel szemeidet és lásd, hogy amely kosok a juhokat hágják, azok mind csíkos lábúak, pettyegetettek és tarkák. Mert mindazt láttam, amit veled Lábán cselekeszik vala.

13

Én vagyok ama Béthelnek Istene, ahol emlékoszlopot kentél fel, és ahol fogadást tettél nékem. Most kelj fel, menj ki e földről, és térj vissza szülőföldedre.

14

És felele Rákhel és Lea, és mondának néki: Vajjon vagyon-é még nékünk valami részünk és örökségünk a mi atyánk házában?

15

Avagy nem úgy tartott-é minket mint idegeneket? midőn minket eladott, és értékünket is teljesen megemésztette.

16

Mert mind ez a gazdagság, melyet Isten vett el a mi atyánktól, miénk és a mi fiainké. Most azért valamit néked az Isten mondott, azt cselekedjed.

Már Lábán fiai is arról beszélgettek egymás között, hogy Jákob minden gazdagsága Lábánéból volt.

Ugye milyen ismerős?

Nemrég a zsidóüldözések idején is hasonló indokokkal próbálták korlátozni Európában a zsidóságot, holott nem arról van szó, hogy ők megkárosítottak volna másokat, hanem arról, hogy Isten Ábrahámmal kötött egy olyan szövetséget aminek az Ígéretei között szerepel a növekedés, és az, hogy uralkodók lesznek Ábrahám leszármazottai. Izsákot is utolérte ennek az ígéretnek a beteljesedése, és Jákobot is.

Jákob már akkor átélte azt ami Európában a holokauszt kiváltó oka volt.

Ha lett volna esze Lábánnak és a fiainak akkor nem maradtak volna meg a saját házi bálványaiknál, hanem Jákob Istenének a szövetségébe minden áron be akartak volna jutni.

Nekünk már volt ennyi eszünk. Meg is kapjuk rendszeresen Lábán leszármazottaitól, hogy mennyire gonoszok vagyunk.

Nem hiszem, hogy valamelyikünk is ne találkozott volna már olyan emberrel aki, amikor meghallotta, hogy kereszténnyé lettél ne kritizálta volna azonnal, a tizedfizetés intézményét és az egyéb pénz kezelési szokásokat.

„-Na, vajon kinek a pénzéből vette a pásztorod azt a Volvót?-”

„-Na, vajon a pásztorodon miért van olyan drága BOSS öltöny?-”

„-Na, vajon honnan volt pénze a pásztorodnak megint Jeruzsálemi körútra?-”

„-Ezt mind a te pénzedből vette, te meg olyan ostoba vagy, hogy adod neki a pénzedet, holott azért az autóért, ruháért, vakációéért te dolgoztál meg!-”

És ha ezek az emberek, akik így tudnak kritizálni, mégis bekerülnek ebbe a szövetségbe és maguk is élvezőivé válnak ezeknek az áldásoknak, akkor olyanok lesznek mint Rákhel és Lea.

Rájönnek, hogy az ő atyjuk a világ hogyan bánt velük:

14

És felele Rákhel és Lea, és mondának néki: Vajjon vagyon-é még nékünk valami részünk és örökségünk a mi atyánk házában?

15

Avagy nem úgy tartott-é minket mint idegeneket? …...

A világ fiai akkor sem dédelgetett fiak, szeretett emberek, ha nagyon szerencsésen alakul a sorsuk, hiszen az e-világ Istene a Sátán mindent tud adni csak szeretetet nem.

Tudnak lenni önzők, duhajkodók, balhézósak, bulizósak, zsugoriak, és szüntelen valamire éhesek de elégedettek, boldogok, szeretők és szeretettek nem.

A múltban is és a jelenben is de a jövőben is, minden generáció az Ábrahámmal kötött szövetségben rejlő lehetőségek kihasználásával tud növekedést elérni.

Mindenkinek személyesen is és csoportos, gyülekezeti de akár nemzeti szinten is ezt kell megragadni.

Szellemi és erkölcsi területen is elkötelezte magát Isten, hogy növekedést ad.

Nagyon helyes, ha mindenki úgy imádkozik, hogy „-Én ezeket a lehetőségeket megragadom és kihasználom, Isten akarata szerint!-”

Jeremiás 17:

5

Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, aki emberben bízik és testbe helyezi erejét, az Úrtól pedig eltávozott az ő szíve!

6

Mert olyanná lesz, mint a hangafa a pusztában, és nem látja, hogy jó következik, hanem szárazságban lakik a sivatagban, a sovány és lakhatatlan földön.

7

Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és akinek bizodalma az Úr;

A növekedés elmaradásának többek között az is lehet az oka, hogy az ember nem bízik Istenben.

A világ folyamatos presszió alatt tartja az embereket, hogy bízzon meg a bankok szakértelmében és akkor növekedni fog a vagyona.

Bízzon meg ennek vagy annak az autómárkának a készítőiben és bátran vegye meg a terméküket.

Bízzon meg a politikusok tudásában.

Bízzon meg különböző élelmiszereket előállító gyárak termékeiben, csak azt nem hallja senki, hogy Istenben bízzon meg!

Minden hívő előbb-utóbb szembesül olyan eseményekkel amik felett nem tud úrrá lenni, és úgy látszik, hogy a baj vagy a bajok áradata el fogja sodorni, és nem lesz aki segítsen. Természetes szinten elmaradnak a megoldások, a lehetőségek elillannak, és egyedül marad az ember.

Ilyenkor döntő fontosságú, hogy bizalmunk legyen Istenben.

Mert nem mindegy, hogy a bizalmatlanságunkat tükrözzük imában Isten felé, vagy a bizalmunkat.

Izrael fiai a pusztában nagyon nagy csodákat láttak a saját szemükkel és meg is menekültek az őket üldöző egyiptomi seregtől, de látjuk azt, ha tovább olvasunk a bibliában, hogy később már nem is egyszer meg akarták kövezni Mózest aki szemül láttára választotta ketté a Veres tengert.

Minden oka meg volt Izrael fiainak arra, hogy bízzanak az Úrban és kérhettek volna ebből a bizalmi helyzetből élelmet, mert biztosított volna Isten nekik sokkal nagyobb áldásokkal élelmet. Olyant ami a tiszteletük és bizalmuk kimutatásával kérve nem az orrukon jön ki, hanem a megelégedettségükre szolgált volna.

Ugyanez a bizalmatlanság volt a visszatért kémek esetében akik a nép elé tették a zsákmányokat, és mondhatták volna, hogy na ez jó föld lesz, induljunk oda hont foglalni amint szól nekünk az Úr, hogy mehetünk.

Kevesebb harccal, kevesebb veszteséggel, otthont találhattak volna a maguk és a fiaik számára.

Nem is érték el a bizalom hiánya miatt a vándorlásuk célját.

A fiaik érték meg azt, és mivel az a generáció bizalommal ragadta meg az Isten ígéreteit, amit Ábrahámnak Isten megígért ezért ők már bementek és el is foglalták azt a földet, náluknál nagyobb, felkészültebb, erősebb, és nagyobb ellenfelekkel szemben.

Isten gondoskodott mindig a győzelmükről.

Isten ennek a generációnak már víz mellé ültetett fákról adott enni.

Nem hangafák voltak a pusztában, mint a megnyomorított szüleik akik maguk is ehettek volna annak a földnek a gyümölcseiből.

Ha akarsz jó gyümölcsöket enni és teremni akkor víz mellé ültetett fának kell lenned, de nem szabad bizalmatlanul és hitetlenül viszonyulni Isten személyéhez, és az ígéreteihez.

Legyél biztos abban, hogy Isten meg tudja és meg akarja adni neked azt a sok jót amit megígért, és ne legyél vele tiszteletlen, és ne utasítsad vissza vallásos farizeusként a dolgokat, hogy neked az nem megérdemelt áldás, és nem jár, mert nem dolgoztál meg érte, mert ez ugyanolyan lázadás, mint az amikor tiszteletlenül helyett követelőzésbe fordulunk és Isten előtt ugyanazt a bűnt követjük el amit Izrael fiai, amikor a pusztában enni kértek.

A bizalmatlanság tehát Isten jelenlétének a megoltója, lerombolója az életünkben. Ennek a következtében imameghallgatások maradnak el, jelek és csodák szűnnek meg, és beindul egy kiszáradási folyamat aminek a során az ó-emberi természetünk folyamatosan megerősödik és egyre többször felszínre tör és irányít.

Nekünk víz mellé ültettet faként a legnagyobb szárazságban, a legnagyobb gazdasági válságban is zöldellnünk kell!

Az első amit egy ember megnéz egy fán, hogy mennyi levele van. A keresztény emberek állandóan a mennyei folyóból az élet forrásának partjain az élet vizéből kapva a tápanyagot mindig dús lombokkal és nagy, kerek gyümölcsökkel kell tele lennünk.

Azok az emberek ugyanis akik állami, baráti vagy rokoni segítségből kapnak tápanyagot kevés levéllel, kicsiny savanyú és éretlen terméssel vannak teli.

Ennek megfelelően az örömük látszólagos, sikerül csak kívülről irigylésre méltó, kitartásuk a bajok idején rövid ideig tart.

Példabeszédek 4

23

Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.

De hol is?

Természetesen Isten jelenlétében.

A szívünkbe ültetett fa itt kap vizet ami kinöveszti ágait az erkölcsi életünkre, a kapcsolatainkra a testünkre ami a Szent Szellem temploma, és az anyagi területre is amivel áldást osztunk meg a világ felé a munkánk által ami már eleve Isten áldását osztja mindenre amire rátesszük a kezünket.

Szavaink a biblia által és az Úr áldása által felkent szavakként élőbb és hatóbb lesz és ez által jobban és jobb irányba tereli a környezetünket és az életünket, hiszen a férfi az ő szájának beszédeivel elégszik meg.

És ebből a megelégedésből kell részesednie a feleségeknek és a gyermekeknek, a szüleinknek, a kollégáinknak és a barátainknak, testvéreinknek, szomszédainknak..........stb.

Ehhez a sikeres élezhet a bizalmunkat folyamatosan Isten irányában fenn kell tartani.

A kapcsolati területen, is fontos, hogy ne az elmagányosodás, ne az állandó veszekedés, jellemezzen bennünket.

Házaspároknál jellemző az a romlási folyamat, hogy elveszíti valamelyik fél az Istenbe vetett bizalmát és ezért folyamatos kudarcok érik mindenféle területen és veszekedések, egymás meg nem hallgatása, folyamatos lelki feszültségek keletkeznek.

Ezek a folyamatok világiaknál válásba torkollnak, és a keresztényeknél is.

Nem ritkán a szenvedő alany öngyilkosságot követ el a házastársa megtéretlen viselkedése miatt, vagy elhagyja a gyülekezetet és a szolgálatát és az Urat és vissza megy a világba ahol is hétszerte rosszabbra fordul az állapota.

A válást azért is gyűlöli az Úr, mert árulás, bűn nélkül nem lehet elválni.

Be kell csapni ahhoz a másikat, hogy indok legyen a válásra. Meg kell vádolni hamis vádakkal.

Aki állandóan válni akar az szükség szerűen tisztátalan állapotban kell hogy legyen, állandó megújulási nehézségek kel kell belül küzdenie ami azt jelenti, hogy valamilyen démoni akarat érvényesül az életében, mert nincs megfelelő imaélete, nem táplálkozik megfelelően az Igéből és képtelen az ó-emberi természetét kordában tartani, mert nincs meg benne a Szentlélek megfelelő ereje.

A válási szándék nyomós ok nélkül árulás isten felé, a szerelmes házastárs felé a saját gyermekünk felé és nem is megoldás soha a fennáló problémák megoldására.

A megoldás az, ha az ó-emberi természetünket ismét megfeszítjük, elég időt töltünk Istennel, megújítjuk az ima életünket, folyamatosan betöltekezünk Isten szellemével.

A bizalom megszűnése bűn által történik.

Ugyanis Istentől folyamatosan jön a növekedés, minden területen, ha a bűn nem választ el Istentől.

Stabilan ápolni és fenntartani kell minden embernek a bizalmat Isten felé.

Istennél mindegy, hogy milyen szükséget kell betölteni.

Akár a szentlélekre, az ő jelenlétére szomjazunk azt ő készséggel betölti.

Akár egy betegség miatt gyógyulásra van szükségünk, Isten azt is készséggel be tudja tölteni. Szegénységgel küzdünk és anyagi terheink miatt pénzre, autóra házra van szükségünk, Isten azt is készségesen és örömmel tölti be.

Ez csak a belé vetett bizalom kérdése.

Sajnos a Magyar társadalom igen rossz képet közvetít Istenről.

Szigorú arcú, vagy éppen szenvedő bálványok képét mutogatják, amitől jobb érzésű ember inkább elmegy. Vallásos önsanyargató képek élnek ennek a nemzetnek az életében a kereszténységről.

Sok olyan kép él a Magyar nemzet kereszténységről alkotott véleményében ami inkább a szegénységgel, az önsanyargatással van összefüggésben és ezért Magyarországon nehéz dolog felszabadulni az Isten iránti bizalomra.

Jézus a Liliomokkal példázta az Istenbe vetett bizalmat.

Máté 7

27

Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?

28

Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak;

29

De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.

30

Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek?

31

Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk?

32

Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van.

Az aggodalmaskodás már a bizalomvesztés biztos jele.

A Liliomok nem aggódnak semmi felől. Ők a szépség és az áldások jelképei.

„Bíznak” a liliomok Istenben, hogy jó időt, jó helyet, virágzásra, szaporodásra való áldásokat, esőt biztosít a számukra.

Nem érhető el egyetlen egy életcél sem aggodalmaskodással. Semmi áldás az aggódáson.

Ilyen áldások hordozására teremtette Isten az embert.

A sikertelenség és a kudarc taszítja az embereket. Akik ilyen aurával rendelkeznek Keresztény létükre azok valahol az Istenbe vetett bizalmukban törést szenvedtek és elzárták saját magukat ez által azoktól az eleve alanyi jogon járó áldásoktól amik megilletnek minden keresztényt.

Segíteni kell minden embertársunkat az ilyen állapotból való kilábalásban.

A sikeres embereknek ellenben sok barátjuk van.

Néha túl sok is.

A siker vonzóvá teszi az embert. A siker örömöt, vidámságot ad. A siker szellemi és lelki és nem utolsósorban testi megelégedettséget is tud adni.

Ahogy viszont Salamon is mondja:

Példabeszédek 19

7

A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.

A szorongás és a reménytelenség, az aggódás, a bizalmatlanság hamar leépíti az embert.

Pál szerint így történik Isten országában a növekedés:

1Korintus 3

6

Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést.

7

Azért sem aki plántál, nem valami, sem aki öntöz; hanem a növekedést adó Isten.

A hívek szellemi életében is a kellő munka elvégzése után is nem a munkások miatt van a növekedés, hanem azért mert Isten akarja azt adni.

Ézsaiás 44

3

Mert vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm lelkemet a te magodra, és áldásomat a te csemetéidre.

4

És nevekednek mint fű között, és mint a fűzfák vizek folyásinál.

5

Ez azt mondja: én az Úré vagyok, amaz Jákób nevét emlegeti, és a másik önkezével írja: az Úré vagyok, és hízelegve Izráel nevét említi.

6

Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kivül nincsen Isten.

Vizet, fejlődést ígér isten nem csak nekünk hiszen mi is Jákob és Ábrahám szellemi magvai vagyunk, de ezek még vonatkoznak a mi utódainkra is.

Ez gyors növekedést jelent és azt, hogy akik ezt az áldást birtokolják azok pontosan tudják a saját identitásukat ami a közvetlen bizalom jelenlétét képezi, hiszen nem bizonytalan emberek írják magukról, hogy „az Úré vagyok”!

Efézusi levél 4

11

És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:

12

A szentek tökéletesbbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére:

13

Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére:

14

Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által;

15

Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban;

16

Akiből az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Ő segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben.

Mindenképpen a bizalom egyik hitbeli cselekedete az igazság követése szeretetben, mert a bizalom és a hit együtt járnak és a hitnek cselekedetei is komoly gyümölcsei az Úrral való járásban mindazoknak az ajándékoknak a munkái mellett amiket Isten a gyülekezetekben a szentek tökéletesbítésének céljára rendelt. Persze ezek is arra lettek rendelve, hogy a bizalom meglétében fejtsenek ki hatást a hívekre.

Az igaz ember virágzik folyton és növekszik mint a pálma fa.

Nem csak a fizikai táplálék ad növekedést, hanem a szellemi is, a pásztorok, próféták, presbiterek mind mind az ige szolgálatában állnak. Az ige is a legfontosabb táplálékok közé tartozik nem csak a víz és a kenyér.

A belső emberünknek is fejlődni, növekedni, erősödni kell.

Az Úr útján való kitartásban, állhatatosságban, előre törésben a szellemi tápláléknak van nagy szerepe.

A rosszindulat, sértődöttség, harag, lázadás épp ellenkező hatással vannak ránk.

Akik ezeket az érzelmeket engedik magukra azok megölik magukban a Krisztust.

Terméseztessen minden napnak meg van a maga baja és ha az ember nem adja meg magát az ezeken való aggódásnak, rágódásnak akkor máris elérhetetlen az ördög számára.

Még az idő is nekünk kezd el dolgozni, ha nem aggódunk, vagy nem állunk haragban senkivel, ha nem a bajokra nézve éljük az életünket.

Ha az aggódáson keresztül bejön egy sor érzelmi és beszédbeli bűn akkor a Sátán máris belénk veti az ő szolgáival a saját maga magvait, és nagyon komoly helyzetekben tud bukásokat produkálni keresztény emberek életében.

Ha azonban az aggódás kapuja be van zárva akkor jön ugyan a Sátán de semmije sincs bennünk, és ha az életünkbe is kerülne a hitünk az is csak gyorsabb utat jelent a mennybe nagyobb jutalommal.

Az Úrhoz való bizalom által felnövekedett hit miatt tud használni bennünket jó dolgok megcselekvésére Isten.

Démoni csapdákban nehéz a hit cselekedeteit megtenni.

Nehéz jót tenni a testvéreinkkel és a szomszédainkkal. Minden erőnket képes lefoglalni ugyanis egy belső démonikus patthelyzet, amikor nem tud bennünk a démonok miatt működni a Szent Szellem, hiszen az Istenbe vetett bizalmat rombolják le először a démonok. Érdemes tehát a bizalmat támadó démonokat megkötözni és elűzni.

Ha démoni jelenlét van egy emberben az nem tudja a türelem gyümölcsét megteremni, nem tud bizalommal lenni.

Nem tud békés lenni hanem robbanékony és állandóan vélt támadások ellen akar védekezni vagy megelőző támadásokat intézni a testvérei ellen.

Az ilyen emberben nincs alázat, segítőkészség, csak morzsákban.

Szóval Isten számára használhatatlanná válik.

Imádkozhat Istenhez, hogy „-Áldj meg Uram ezzel meg azzal.......” de mit áldjon meg az úr?

A démonokat nem fogja. A bűnöket nem fogja, a szeretetlenség, agresszivitás, gonosz beszédek kimondásának szándékát nem fogja megáldani.

Isten igéje tud létrehozni bennünk olyan erőt ami által ezt le lehet rombolni.

Akkor tud bennünket megáldani és utána tud használni.

Ezért a megtérés után a fejlődés nem percek kérdése, hanem egy folyamat.

Isten igéje teszi az embert gyümölcsözővé.

Ézsaiás 55

10

Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:

11

Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem.

Az ige tanulmányozása, befogadása által az olvasott ige a belénk vetett tiszta magot megöntözi, mint ahogy a földbe vetett magot a hó és az esővíz.

1 hallgatás vagy olvasás.

2 befogadása

3 megcselekvés.

A megcselekvés fokozatában megy vissza az Úr kimondott igéje hozzá a cselekvés eredményével.

Az adakozó emberek sokkal egészségesebbek, mint a fukar emberek. Adakozóvá is az Istenbe vetett bizalommal leszünk.

Nem egy gazdag ember küszködik a fukarsága miatt mindenféle mentális és testi betegségekkel.

Öngyilkosság gondolatával, mint például a tavaji évben elhunyt sztárok akik közül volt aki kiugrott az ablakból, felkötötte magát, vagy túladagolta magát gyógyszerekkel.

Ha van valaki akit a saját öngyilkosságoddal akartál megfenyegetni akkor valahol te is elveszítetted az Istenbe vetett bizalmadat.

Ez nem múló testi betegségek tüneteit is folyamatosan előhozza.

Rák, szívproblémák, bőrbetegségek...stb. Amik ima ellenére sem akarnak múlni.

Fel kell építened magadban a bizalmat és a hitet. Táplálkozni kell az Igével, közösségben kell lenni Isten Szellemével, cselekedni kell az ő akaratát.

Amerikában hagyománya van annak, hogy ha valaki gazdag akkor az adakozó is. Több ezért a gazdag ember Amerikában, mint Európában. Egészségesebbek is mind mentálisan, mind pedig testileg.

Kollosé 2

18

Senki tőletek a pálmát el ne vegye, kedvét találván alázatoskodásban és az angyalok tisztelésében, amelyeket nem látott, olyakat tudakozván, ok nélkül felfuvalkodván az ő testének értelmével.

19

És nem ragaszkodván a Főhöz, Akiből az egész test, a kapcsok és kötelek által segedelmet vévén és egybeszerkesztetvén, nevekedik az Isten szerint való nevekedéssel.

20

Ha meghalván a Krisztussal, megszabadultatok e világ elemi tanításaitól, miért terheltetitek magatokat, mintha e világban élők volnátok, efféle rendelésekkel:

21

Ne fogd meg, meg se kóstold, még csak ne is illesd.

Krisztus a fő akihez mi ragaszkodunk mivel ő adja a növekedést.

Pál levele bizonyságot tesz arról, hogy vannak testvérek akik nem a Krisztushoz ragaszkodnak hanem angyalok tiszteletéhez, nem látott csak hallott dolgokból merítenek tudást, akik felfuvalkodnak a testi értelmük miatt, bizonyos tanításokban való részigazságok megragadásával, amik mellett nincs is igazi testvéri szeretet, csak az alázatoskodás a gyülekezetben ami nem más mint a látszat.

Otthon meg azonnal veszekedésekbe mennek a szeretteikkel, felrúgva minden szeretetet, amit Krisztus kínál fel.

A Krisztushoz való ragaszkodás pedig nem látszat dolgokat hoz a felszínre, hanem valódi szeretetet, valódi alázatot, valódi tartalmat.

A bizalomnak tehát nem a tanításokat, a Biblia rész igazságait kell megragadnia, hanem magát az Istent.