Istenben teljesen, az emberekben óvatosan bízzál!

János 2, 23-25: "Amint pedig Jeruzsálemben volt húsvétkor az ünnepen, sokan hittek az Ő nevében, látva az Ő jeleit, amelyeket cselekszik. Maga azonban Jézus nem bízta magát rájuk, amiatt, hogy Ő ismeri mindnyájukat, És mivel, hogy nem szorul rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről, mert magától is tudta, hogy mi volt az emberben." Egyszer, amikor a gyülekezetben kiábrándító helyzetbe kerültem, Isten elém hozta a János 2, 23-25-öt. Ez a szakasz Jézus és tanítványai kapcsolatáról szól. Világosan megfogalmazza, hogy Jézus nem bízta rájuk magát. Nem azt állítja, hogy gyanakodott rájuk, vagy egyáltalán nem bízott bennünk, csupán elmagyarázza, hogy mivel Ő ismerte az ember természetét (amellyel mindannyian rendelkezünk) nem bízta rájuk magát meggondolatlanul. Ez jó lecke volt. Azért sérültem meg annyira abban a gyülekezeti helyzetben, mert asszonyok egy csoportjával túl messzire mentem a kapcsolatomban és elveszítettem az egyensúlyt. Ahányszor elveszítjük az egyensúlyt, kinyitunk egy ajtót az ördögnek. Az 1Péter 5,8 ezt írja: "Józanok (kiegyensúlyozott és éber gondolkodásúak) legyetek, és óvatosak legyetek mindenkor, mert ellenségetek, az ördög, mint kegyetlen éhségtől ordító oroszlán, szertejár, és keresi kire ugorjon rá, kit nyeljen el." Megértettem, hogy az asszonyokra támaszkodtam, olyan bizalmat vetettem beléjük, amilyet kizárólag Istenbe vethetünk. Az emberekkel való kapcsolatunkban csak egy bizonyos határig mehetünk el. Ha túllépünk a bölcsesség határán, bajt hozzunk magunkra és megsérülünk. Alapvető bizalmadat az Úrba vesd. Ha így teszel, a Szent Szellem számára nyitod meg az ajtót, aki figyelmeztet, amikor átlépsz a józan gondolkodás határán. Némelyek azt hiszik, hogy tisztán látnak, holott csak gyanakvóak. Van a Szellemnek olyan valóságos ajándéka, amelynek neve szellemek megkülönböztetése. Lásd 1Kor.12,10: "Némelyiknek csodatevő erőknek munkái; némelyiknek szellemnek megítélése; másnak nyelveknek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása;" Ez nem csupán a rosszat látja meg, hanem a jót és a rosszat egyaránt felismeri. A gyanakvás a meg nem újult elme terméke, a tisztánlátás megújult szellemben terem. Imádkozz valóságos ajándékokért, amelyek nem szellemi ajándéknak álcázott testi megnyilvánulások. A szellemi tisztánlátás imádkozáshoz, nem pletykálkodáshoz vezet. Ha valódi problémát valódi ajándék által ismerünk fel, akkor igei minta alapján fogjuk kezelni, nem a test szerint, ami csak tovább terjesztené és bonyolítaná a problémát. Ámen!