Evangelium mindennap	1:00 (7 órája)
címzett: evangelium

   2015. január 8. - Csütörtök

   Egy alkalommal Jézus nagy tömeget látott  maga előtt. Megesett a szíve  az
   embereken, mert olyanok voltak,  mint a pásztor  nélküli juhok. Ezért  sok
   mindenre kezdte őket tanítani.  Későre járt már  az idő, amikor  odaléptek
   hozzá tanítványai, és  figyelmeztették: „A  vidék elhagyatott,  az idő  is
   eljárt.  Bocsásd  el  őket,  hogy  a  környékbeli  tanyákra  és   falvakba
   mehessenek, és ennivalót vegyenek maguknak!” Jézus azonban így  válaszolt:
   „Ti adjatok nekik enni!” Azok megjegyezték: „Talán menjünk kenyeret  venni
   kétszáz dénárért, hogy  elláthassuk őket?” Erre  Jézus megkérdezte:  „Hány
   kenyeretek  van?   Menjetek,  nézzetek   csak  körül!”   Körülnéztek,   és
   jelentették: „Öt kenyerünk  és két  halunk.” Ekkor  meghagyta nekik,  hogy
   csoportokban telepítsék le  mindnyájukat a zöld  gyepre. Le is  telepedtek
   százas és ötvenes csoportokban. Jézus ezután fogta az öt kenyeret és a két
   halat, föltekintett az égre, és  hálát adott. Majd megtörte a  kenyereket,
   és tanítványainak  adta,  hogy osszák  ki.  A két  halat  is  szétosztotta
   valamennyiük között. Mindnyájan ettek, és jól is laktak, sőt még  tizenkét
   kosarat szedtek tele  a kenyér és  a hal maradékából;  pedig ötezer  férfi
   evett a kenyérből.
   Mk 6,34-44

   Elmélkedés:

   A kenyerek  megszaporításának  csodájáról olvasunk  a  mai  evangéliumban.
   Tanítását követően  arra kérik  Jézust tanítványai,  hogy küldje  haza  az
   embereket, mert  ezen  a  helyen  nem  tudnak  elegendő  élelmet  szerezni
   maguknak. Ő  viszont egészen  más megoldásban  gondolkodik, azt  szeretné,
   hogy az emberek itt egyenek. Az öt kenyér és a két hal rendkívül  kevésnek
   számít, ha  több ezer  éhes  ember van  jelen.  Jézus pedig  csodát  tesz,
   jóllakatja a népet.
   Miért került a karácsonyi időszakra ez a szentírási részlet és mi a  saját
   mondanivalója?  Ennek  megértéséhez  tudnunk  kell,  hogy  Jézus   korában
   fokozott volt a Messiás-várás. Ennek oka az idegen, római megszállás volt.
   A Messiástól  azt  várták,  hogy megszabadítja  a  népet.  Ugyanakkor  azt
   vélték, hogy a  Messiást arról  lehet majd felismerni,  hogy megismétli  a
   manna csodát. Ahogyan a pusztai vándorlás idején manna-kenyérrel  táplálta
   a választott népet, ugyanúgy  fogja jóllakatni a  Messiás az embereket.  A
   kenyérszaporítás eseménye tehát  a messiási  idők jele, aki  ezt a  csodát
   teszi, arról jogosan véli a nép, hogy ő a Messiás. Karácsonykor  Jézusnak,
   a Messiásnak  születését  ünnepeltük. A  gyermekben  még nem  ismerte  fel
   mindenki, hogy ő a Messiás, később azonban cselekedetei jelként szolgáltak
   és igazolták, hogy a messiási ígéretek az ő személyében teljesedtek be.
   © Horváth István Sándor