Keresztény klub

Félek nagyon,de

1 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás

Félek nagyon, de...

"...visszanyerd, most már nem úgy, mint rabszolgát..., hanem... az Úrban is szeretett testvéred." (Filém 15-16)

Onézimosz elrendezte a múltját Istennel, de most rendeznie kell azt Filemonnal is. Igen ám, de a szökött rabszolgát legjobb esetben megkorbácsolták, ami gyakran valósággal lenyúzta a meztelen hátát, vagy homlokára sütötték tüzes vassal a bélyeget, de olykor ki is végezték elrettentő példaként. Helyes az, hogy Pál hazaküldi ezt a fiút?

Az apostol bízik abban, hogy Filemon Krisztus tanítványa, s mint rabszolgatartó is így fog viselkedni. De még inkább bízik Krisztusban, aki új életet adott ennek a szökött fiúnak, és meg is fogja védeni.

De vajon Onézimosz is bízik-e ennyire Krisztusban? Ezt kell neki most már egyre jobban megtanulnia. Mert ezt jelenti hitben járni: minden helyzetben, veszélyes körülmények közt is számol új Urának hatalmával és szeretetével, és számít rá. Ő kiszolgáltatta magát Jézusnak, tehát nincs kiszolgáltatva többé senki másnak.

Pál azt kéri Filemontól, hogy úgy fogadja vissza szökött szolgáját, mint aki testvérévé lett Krisztusban. Ilyen egyszerű lenne ez? Egy tolvaj szökevény egyszerre Isten gyermekévé lesz? Isten kegyelmének a munkája nyomán, igen. De nem olyan egyszerű ez, mert Jézus bűn nélküli életébe került. Ő meghalt, hogy az Onézimoszok élhessenek. Ő elszenvedte Onézimosz bűneinek büntetését - és a mienket is -, hogy a bűn rabszolgaságából Isten boldog és szabad gyermekeivé legyünk.

Meg kell tanulni ebben a szabadságban járni. Meg kell tanulni magunkat egészen Krisztus kegyelmére bízni. Ha félünk is, bízni benne. Ismerni ígéreteit, s komolyan venni azokat. Egyre jobban megismerni őt magát, hogy Pál apostolhoz hasonló gyámok nélkül is közvetlenül vele legyen élő kapcsolatunk, s ez adjon biztonságot, békességet, bátorságot.

Címkék: varga zoltánné.