Ma, Urunk bemutatása ( Gyertyaszentelő Boldogasszony ) ünnepe van. Mária és József fölviszik a templomba a kis Jézust, megmutatják az embereknek, és bemutatják az Istennek. Óriási jelentősége van annak, amikor az ember bemutatkozik egy másik embernek vagy bennünket mutatnak be valakinek. Még nagyobb jelentősége van annak, amikor a szülők a gyermeküket elviszik a templomba és megmutatják az Istennek. De Isten is ad lehetőséget arra, hogy az ember megmutassa, föltárja magát előtte. Ilyen vagyok, ilyen a lelkem. Viszont az Isten is feltárja, megmutatja magát mindenkinek. Isten bemutatkozik, és megmutatja nekünk magát Jézus Krisztusban. Legjobban az Istennel való kapcsolatban, ismerjük meg Őt és magunkat. Amikor felismerjük, hogy Isten létezik, sőt több mint mi, és Ő az, aki jobban szeret mint mi. Ezért a létezése, meghatároz bennünket is. Olvashatjuk, hogy Simeonnal, az Isten Szentlelke volt. Hallgatott a belül megszólító szavára és engedte, hogy vezesse, irányítsa őt. Amikor mondta neki, hogy most induljon a templomba, elindult. Minket is indítson mindig a Szentlélek, hogy találkozhassunk Jézussal, a Megváltónkkal. Simeon nemcsak a karjain tartotta Jézust, hanem a szívében is hordozta tovább az Istent. Boldog volt, mert beteljesülve látta az életét, látta, nem élt hiába. Igen, Simeon és Anna, ez a két Istenben hívő ember, tudott örülni annak, hogy meglátták Jézust, a Messiását. Simeon a karjára vette Jézust, és így magasztalta Istent: „Bocsásd el most, Uram szolgádat, szavaid szerint békességben, hiszen már meglátták szemeim, akit küldtél, az Üdvözítőt.” … ( Lk 2,29 – 31 ) Mi is boldogok vagyunk és örülünk annak, hogy minden szentmisén láthatjuk, sőt érinthetjük Jézust. Nagy dolog, hogy mi is kapunk lehetőséget arra, hogy megismerjük életünkben a mennyei Atyát, és engedjük, hogy elénk lépjen, megmutassa magát Jézus Krisztusban, és a Szentlélek által. A ma előttünk lévő, és megszentelt gyertya fénye, mindig juttassa eszünkbe Jézus Krisztust.Örüljünk annak, hogy Isten gyermekei vagyunk, és örök életünk van!Ámen