Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keresztény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keresztény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keresztény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Keresztény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keresztény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Keresztény
közegben nőtt fel, majd zen-buddhista szerzetes lett. Tizenöt év után
talált vissza Jézushoz. Interjú Ellis Potter-rel.
– Amikor ezen a szemléleten keresztül látta a világot , mit gondolt a kereszténységről? – Azt, hogy azok a keresztények, akik gyakorolják a hitüket, egy evolúciós program részei, és jó irányba haladnak. Reménykedő voltam felőlük, hogy eljutnak a zen-ig. – Hogyan találkozott a kereszténységgel újra? Mi vezette vissza? – Európában utazgattam és kolostorokat látogattam. Találkoztam egy régi ismerősömmel, aki éppen L'Abri-ba tartott, egy keresztény közösségbe, amit Francis Schaeffer alapított. Vele mentem, és eltöltöttem ott hátom hetet, de nem szerettem, mert állandóan beszéltek. Nem volt csend. Ezért elmentem Olaszországba, ahol a japán teaszertartást gyakoroltam Michiko Nojiri-vel. Aztán vissszamentem L'Abriba, mert a barátom még ott volt, és egy-két gondolatot L’Abriban annyira veszélyesnek és hibásnak tartottam, hogy azt gondoltam: segítek nekik kimászni a sötétségből. Térítőként mentem oda, hogy buddhisták legyenek. De elég rossz buddhista misszionárius voltam, mert ehelyett én lettem keresztény. – A zen-buddhizmus térítő jellegű vallás? A köztudatban az él, hogy nem. – Személyes döntésem volt, hogy hirdetem a zent. A buddhizmusnak több ága is van, és van amelyikben dominánsabb a térítő jelleg, van amelyikben kevésbé. A teravada szerint van személyes megváltás, amint valaki elérte a megvilágosodást. A mahajana viszont azt mondja, hogy senki nincs megváltva addig, amíg egyetlen ember is a sötétségben él. Ha valaki megvilágosodik, utána ugyanúgy szolgál, inkarnációkon és újjászületéseken keresztül, amíg mindenki meg nem világosodik. A zen a mahajána ághoz tartozik. – Önnek volt megvilágosodás-élménye amikor buddhista lett? – Volt ilyen jellegű élményem, de ez inkább emlék, mint maradandó valóság az életemben. – Hogyan tért meg? Mi volt a folyamata? – Amikor az ember keresztény lesz, Isten valóságának engedelmeskedik, és ez többféle módon is történhet. Az egyik út egzisztenciális. Kicsi vagyok, nem vagyok ura a sorsomnak, nem tudom honnan jövök, hová tartok. A másik út morális. Én nem vagyok jó, Isten jó. A harmadik intellektuális. Annak a belátása, hogy egyedül az Isten valóságának ez a rendszere – gondolatilag, tapasztalatilag, intézményi szinten – igaz, a többi nem. Az én megtérésem az átlagosnál intellektuálisabb volt, de ugyanúgy megvolt benne a morális és az egzisztenciális rész. A megtéréskor, Isten elfogadásakor a legnehezebben megugorható lépés sok ember számára a természetfeletti létezésének elfogadása. Nagyon sok ember nincs tudatában annak, hogy létezik bármi a látható világon kívül, de ahhoz, hogy az ember keresztény legyen, ez elengedhetetlen. Nekem ezt a lépést nem kellett megtennem, mert én egész életemben hittem a természetfelettiben, abban, hogy nem csak az a valóság, amit látunk magunk körül. – A természetfeletti alatt mit ért pontosan? – Vannak a valóságnak olyan részei, amik se tudományosan, se matematikailag nem írhatóak le. Például a kreativitás, az emberben is lakozó teremtő erő. Vagy a világban lévő személyesség személyes alapja. Aztán az angyalok és a démonok léte; ezek nem mérhetők matematikai és tudományos módszerekkel. – Francis Schaeffer mivel győzte meg önt arról, hogy a kereszténység igaz? – Ezekből a beszélgetésekből amit én ott folytattam Schaefferrel és másokkal, nem lehet és nem is érdemes egy-egy momentumot kiemelni, csak egészében értelmezhetők. Amikor kérdeztem és provokáltam őket, mindig nagyon kedvesen és mélyrehatóan válaszoltak. Volt egy episztemológiai jellegű kérdésem: lehetséges-e az embernek igazi, mély kapcsolata egy olyan jellegű tudással, ami nem az ő sajátja, ami rajta kívül esik? A buddhizmus erre azt mondja, hogy ha látod a Buddhát, öld meg. Ha olyan kép, idea jelenik meg előtted, ami a rajtad kívül eső abszolút valóság képének tűnik, ezt össze kell törni. Neked nem látnod kell a Buddhát, neked a Buddhának kell lenned. És te nem válhatsz Buddhává, hiszen te mindig is a Buddha vagy. Tehát ezzel a háttérrel tettem fel ismeretelméleti jellegű kérdéseimet. Egyik nap azt kérdeztem tőle, hogy miért van az Isten? Ő erre azt mondta: „Nem tudom. Következő kérdés?”. Tudta azt, hogy nem tudja. És ez a nem-tudás nem ő volt. Van tehát olyan érvényesség, melyet nem tudok megtámadni és lerombolni. Ezután néhány héttel keresztény lettem. Valami kinyílt előttem.
– Az esete elég egyedinek tűnik. Más buddhistákat ön szerint hogyan lehet elérni az evangéliummal? – Sok kérdést kell feltenni nekik, hogy tisztán kifejezhessék magukat, gondolataikat, reménységüket, és egészen új kategóriák alapján, új szemszögből lássák magukat és a buddhizmust. Az én tapasztalatom szerint sokkal kevésbé hasznos, ha konkrét állításokat fogalmazunk meg nekik. Kérdezni kell őket. – Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy a kereszténység is olyan vonzó legyen ma a nyugati embereknek, mint például a buddhizmus? – Mindenképpen szükséges, hogy a keresztények megtanulják értékelni a hétköznapi dolgokat, és nem csak a különlegeset. Látsszon, hogy a keresztények szeretik egymást, nem a színfalak mögött, és ne csak szóban, hanem ezer látható módon. Gondoskodással, támogatással, egymás életének építésével, felelősségvállalással, azzal például, hogy a családunkról való gondoskodást nem az államtól várjuk el. Legyen a keresztényekben szociális és ökológiai tudatosság, a teremtés iránt érzett felelősség is. Minden benne van a Bibliában, csak át kell ültetni a gyakorlatba. Megváltott emberek vagyunk, csak sajnos sokan nem veszik észre. Segíteni kell másoknak abban, hogy ők is megéljék ezt.
|
|
|
Varga Zoltánné Marika mostantól Tag
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!