A hagyományőrző hímes tojástól a húsvét jellegzetes szokásaiig

A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma is. A húsvéti előkészületek keretében a Szabadka melletti hajdújárási kiállításon, immár ötödik éve összesereglenek a környék tojásdíszítői. Az idén több mint 5 ezer tojást láthat a közönség, amelyek a legkülönbözőbb technikával és anyagok felhasználásával készültek. Batikolt, karcolt, írott, gyöngyös, hímes, fúróval csipkézett fürj, tyúk, liba és strucctojás, ez mind megtalálható és megcsodálható.

 

 

„A globalizáció sajnos a húsvétot is elérte és nagyon sok olyan dolog történik a húsvéti ünnepkörben, ami azelőtt nem volt jelen. Az meg nagyobb baj lenne, hogy hímes tojásokat a néprajzos mondaná el, hogy ez bizony nem jó. Mert úgyis az emberek döntik el, hogy tulajdonképpen mi tetszik nekik és mi nem” – mondja Beszédes Valéria néprajzkutató.

 

A vajdasági magyarság a történelem során különböző tájegységekről települt erre a térségbe és természetesen hozta magával népi hagyományait is. Ma is megmaradt az al-dunai székelyek vagy a Duna-menti szórvány magyarok jellegzetes motívum világa, de az ünnep, így a Húsvét lényege is megmaradt, mindenhol ugyanazt jelenti.

 

 „Természetesen ezek kapcsolódnak a magyar húsvéti népszokásokhoz, és ezek benne vannak a nagy európai kultúrkörben. Nagyon sok néppel éltünk együtt és ez a sok néppel való együttélés a vallási szokásainkat is nagyon meghatározták” – fűzte hozzá Beszédes Valéria.

 

 

A tojások különböző technikával készülhetnek. Van, aki a nagyméretű tojásokat, a strucc és a libatojást díszíti. A strucctojásra több ezer színes gyöngyöt ragaszt és így alakítja ki a gobelinre hasonlító mintát. Ezek a tojások a legdrágábbak, 25 – 30 eurót is fizetnek értük.

 

Van, aki slingelt mintákat visz rá a tojásra, ami szorosan kötődik a kézimunkázáshoz. A tojásfúráson kívül hímzést is lehet rá készíteni.

 

A húsvéti ünnep nem csak a tojásról szól. Régen, miután megfőzték a tojást, a sonkát azután elvitték a templomba megszenteltetni és csak akkor került az asztalra.

 

 

„A Húsvét egy kissé átalakult, természetesen másmilyen manapság, mint amilyen száz évvel ezelőtt volt, vagy amilyen 20-30 évvel ezelőtt. A lényege az, hogy beteljesüljön az embernek az a vágya, Jézus igéje, hogy Krisztus föltámad. Fontos, hogy az embernek legyen reménye, hogy újrakezdheti az életét, mert énnekem a húsvét azt mondja, hogy bármennyire is vétkezünk mi, azért a húsvét áldozata, Jézus áldozata meghozza azt a lehetőséget, hogy újrakezdhetjük az életet” – véli a néprajzkutató.

 

A régi hiedelmek szerint tehát a tojás az élet jelképe. Innen ered, hogy tavasszal, a természet újjászületésekor különös jelentőséget kap a húsvéti tojás. Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát. A hímes tojás Közép- és Nyugat-Európában Krisztus-szimbólum; Krisztus alakját festették fel rá. A tojásban benne rejlik az Ószövetség és az Újszövetség szimbóluma is, valamint a feltámadásé is - Krisztus újjászületésének jelképe a tojás.

 

Nézzük meg, milyen egyéb szimbólumok kapcsolódnak még a húsvéthoz. Szacsvay Éva néprajzkutató elmondta az ünnep vallásos oldala a háromságig nyúlik vissza, ide köthető a háromágú gyertya jelképe - a születés, a halál és a feltámadás szimbólumai. Ezek már a 18. századtól egyházi előírások és utasítások voltak.

 

 

A barokk kor honosította meg nálunk a húsvétnak azt a gazdaság szimbólumrendszerét, amelyet a felvilágosodás próbált "kijavítani" és eltörölni. A mi népi vallásosságunk anyaga is erre a korra nyúlik vissza.

 

Ide kapcsolódik a víz szimbóluma is, amely a megtisztulás jelképe a húsvéti ünnepben, ennek ellentétpárja pedig a tűz, amely a rossz elégetését és az abból való újjászületést szimbolizálja. A locsolkodás is szorosan kapcsolódó szokás: a legények a lányokat locsolják, ami egy termékenységi varászlás - arra utal, hogy a lányok menjenek férjhez.

 

A jellegzetes húsvéti fogások közt szerepel a húsvéti bárány, vagy töltött bárány, ami a zsidók szabadulásának emlékére maradt meg a húsvét jelegzetes étkeként. Ilyen továbbá a tojás is - fölszaporodik és sok van belőle.

 

És végül jöjjön egy igazi érdekesség vagy inkább kakukktojás: hogy kerül a húsvéti kosárba a nyúl? Az igazság az, hogy valójában nem is nyúlról van szó. Egy 18. századi német szöveg melléfordítása eredményezte, így valójában semmi köze a nyúlnak a húsvéti ünnepekhez. A konzum világ tette elfogadottá és így csatlakozott az ünnephez a nyúl még a 19. század közepén.