2016. február 14. vasárnap

Hogyan vihetünk véghez nagy dolgokat? (3)
„Erre ők így feleltek: Kezdjük el az építést! És bátran hozzáfogtak a jó munkához.” (Nehémiás 2:18)

Azt mondják, hogy bár az embereknek vannak álmaik, csak minden tizedik ember váltja valóra álmát. Miért? Mert a másik kilenc hozzá sem fogott! Ahhoz, hogy belépjenek az Ígéret földjére, Izráel népének át kellett kelnie a Jordán folyón, méghozzá áradás idején. Nem csoda, hogy féltek. Isten azonban ezt mondta: „mihelyt a Jordán vizét érinti a papok lába… a Jordán vize kettéválik” (ld. Józsué 3). Így is történt, és a nép betölthette rendeltetését. No, és te mire vársz?

1) Tökéletes körülményekre? Olyat soha nem találsz. „Aki mindig csak a szelet figyeli, nem vet, és aki csak a fellegeket lesi, nem arat” (Prédikátor 11:4). Az egyik fordítás ezt így adja vissza: „Ha a tökéletes körülményekre vársz, soha semmit nem fogsz elvégezni” (NLT). Azt mondod, arra vársz, hogy Isten mozduljon? Felmerült már benned, hogy ő talán épp arra vár, hogy te mozdulj végre?

2) Arra, hogy mindenki egyetértsen veled? Amikor Dávid bejelentette, hogy szándékában áll megküzdeni Góliáttal, bátyja, Eliáb, aki Saul király seregének egyik parancsnoka volt, azt mondta neki, hogy menjen haza, mert itt csak szégyent hoz a családjára. Dávid azonban nem hagyta magát lebeszélni, kiállt, és legyőzte az óriást. Isten segítségével erre te is képes lehetsz!

3) Míg úgy nem érzed, hogy alkalmas vagy a feladatra? Isten nem mindig a felkészülteket hívja el, de mindig felkészíti az elhívottait. Nem számít, hogy milyen a képzettséged, a nemzetiséged vagy a nemed, Isten használni tud. Oliver Wendell Holmes nyolcvanéves korában kezdett görögül tanulni. Amikor egy barátja megkérdezte, miért teszi, ő így válaszolt: „Őszintén? Most vagy soha!” Mivel Nehémiás hajlandó volt elkezdeni, Isten dicsőséges befejezéssel ajándékozta meg. Ugyanezt megteszi érted is. Akkor hát mire vársz? Rajta, indulj!