Jézus az élet kenyeréről beszél. - - „Amikor Kafarnaumban Jézus az élet kenyerének mondta önmagát, vita támadt a zsidók között: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk? - kérdezték.” ( Jn 6,52 ) - Zúgolódott az akkori nép: „Hogyan adhatja magát eledelül nekünk?” - Hallgatói közül sokan ismerték Jézus családját. Ezért volt nehéz elhinni nekik, amit mondott Jézus. - Ha mi akkor éltünk volna, talán mi is így vélekedtünk volna. - Napjainkban ugyanez játszódik le. Mi, és mások is, már tudjuk ki volt Jézus, mégsem akarjuk elfogadni Őt. Nagyon sok embernek nem kell Jézus. - Mi kellene igazán a mai embereknek? - Mi kellene igazán neked? Sorold… - És ezek, amik most kellenének, ezekkel boldog lennél? Meddig? – A kisgyerek az iskolában nem látja a táblára felírt szöveget. Tanár közelebb ülteti. Most már látja. - Menjünk mi is közelebb, egyre közelebb Jézushoz, és észre fogjuk venni, hogy Ő az akinek mondja magát. - „Én vagyok az Élet Kenyere.” - Mekkora szeretet van a Fiúban, és az Atyában! - Hol van az az ember, aki jókedvvel vallaná a rabságot vagy a halált másokért? - Úgy látszik, Jézus igen. - Jézus naponként adja magát oda nekünk. - Az orvos amikor azt mondja betegének: „Nem fog meghalni'', - ezen csak azt érti: „Nem ebben a bajban vagy nem most hal meg.” - S még ezért a vigasztaló szavakért is nagyon hálás a beteg. - Amit Jézus mond, arra oda kell figyelni. Meg kell értenünk, hogy nem az lesz igazán gazdag, aki valamit kér Tőle, hanem aki Őt magát akarja, aki kész elfogadni, és befogadni Őt. Boldog ember az, aki Jézussal olyan közösségbe jut, ami egyre mélyül, amitől gazdagodik. - Teljes emberi életet csak az él, aki ugyanúgy törődik a lelkével, mint a testével. - Jézus mindig őszintén beszél, és mindig a javunkat akarja. Őszintén mondja: „Én vagyok az élet kenyere. - Aki hozzám jön, többé nem éhezik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha. ( Jn 6, 35 ) – „Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.” ( Jn 6, 57 - 58 ) - Boldog ember az, akinek az életében bekövetkezik egy minőségi változás, és egység a szentáldozáskor. - Boldog ember az, akinek folyamatosan növekszik az élő Krisztusba vetett bizalma, hite, reménye, szeretete, és elmondhatja: - eddig Jézus nélkül életem, - mostantól Ővele élek. - Istenünk! Köszönjük, hogy mindannyian Rád bízhatjuk Szeretteinket, és személyes sorsunkat, gondjainkat, jövendőket, és örök boldogságunkat. Köszönjük!