Minden embernek szüksége van: Istentől kapott igaz szeretetre, ígéretre, vigaszra, reményre! Ezeket, sem emberek, sem anyagiak, nem adhatják meg! – Jó, hogy van egy minket nagyon szerető élő Istenünk, aki nem hagyott, és nem hagy el, aki itt van velünk. Hallja az imáinkat, tudja a félelemeinket, látja a bizonytalanságunkat, és könnyeinket, és azt mondja: - - „Ne félj! - Meghallgatlak és megsegítelek! - „A szabadulásra váró népnek ezt mondja az Úr: „A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján segítségedre leszek. Megőriztelek, és szövetséges néppé tettelek, hogy helyreállítsd az országot, és birtokodba vedd az elpusztított örökséget; hogy azt mondd a foglyoknak: "Menjetek!", és a sötétségben levőknek: „Jöjjetek a világosságra!” Minden út mentén legeltetnek majd, és minden kopár halmon legelőt találnak. Nem éheznek, és nem szomjaznak, forró szél nem éri, és a nap heve nem égeti őket. Mert aki megkönyörült rajtuk, az vezeti, és vizek forrásaihoz tereli őket. Úttá teszem nekik a hegyeket, és járhatóvá az ösvényeket. Íme, ezek messze távolról jönnek, azok északról és a tenger felől, amazok pedig a déli országokból. Zengjetek dicséretet, egek, és ujjongj te, föld! Hegyek, daloljatok örömötökben, mert az Úr megvigasztalja népét, és megkönyörül szegényein. Így panaszkodott Sion: „Elhagyott az Úr! Megfeledkezett rólam!” De megfeledkezhet - e kisgyermekéről az asszony, és megtagadhatja - e szeretetét méhe szülöttétől? De még ha az megfeledkeznék is, én akkor sem feledkezem meg rólad.” ( Iz 49, 8 -15 ) - Isten azt ígéri, hogy meghallgat, segít, megszabadít és megbocsát! – Isten szeret, ígéri, hogy megőriz, és valami olyan ajándékot ad, melynek az értékét fel sem tudjuk fogni. Ő, arról biztosít bennünket, hogy velünk van, hogy nem hagy el. Hogy sosem fordul ellenünk, és mindent a javunkra tesz! - Ígéretet hordoz ez a nagyböjti idő, mint ahogyan az életünk is. Ebben az időben is, szinte kirajzolódik Jézus, a jó pásztor kép, aki vigyáz övéire. Aki nem engedi, hogy övéi éhezzenek, szomjazzanak vagy elvesszenek. Annyira szereti övéit, hogy ha elkóborolnak, utánuk megy, megkönyörül rajtuk, és visszavisz őket a helyükre. Mert valljuk meg őszintén, hogy olykor el - el csavarogtunk az Istentől. Bátran valljuk be, - az életünk során sok bűnt elkövettünk, sokat bukdácsoltunk, de az Isten, amikor kértük, mindig megbocsátott, és könyörült rajtunk, - Jézus Krisztus miatt. Ő, megváltott minket, - akiknek az életére a saját bűnük vagy félelmeik szörnyű árnyéka vetődik. - Ne viselkedjünk úgy, mint egy rab, aki előtt már régen kinyitották a cellaajtót, de ő még mindig ott ül a zárkában, és várja a szabadulást. - Jézus Krisztus kinyitotta cellaajtónkat, átadta szabadulólevelünket a mennyei Atyának, aki azt el is fogadta, és most arra vár, hogy végre kijöjjünk bűneink börtönből. Isten arra vár, hogy kérjünk bocsánatot, higgyünk, reméljünk és szeressünk. – Isten arra vár, hogy kerüljük el a bűnöket, és ne higgyük el a Sátán hazugságait!Kívánom: Legyen számunkra áldássá ez a nagyböjti időszak, és ismerjük fel az élő Isten végtelen szeretetét!