Izsák elveszi Rebekát
(1Mózes 24. fejezet)

Ábrahám szolgája még el sem végezte beszédét, arra jött Rebeka egy vödörrel a vállán. Felettébb szép ábrázatú szűz volt, férfi még nem ismerte. Miután pedig megmerítette vödrét, a szolga elébe futott, és azt mondta Rebekának: - Kérlek, adj innom egy kevés vizet a vödörből! Rebeka pedig így felelt: - Igyál, uram! - és leeresztette vödrét, és inni adott neki. Miután pedig a szolga eleget ivott, azt mondta a leányzó: - A tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak. Az ember pedig álmélkodva nézte, és hallgatott, mert tudni akarta: vajon szerencséssé tette- e az Úr az útját vagy sem. Amikor a tevék már eleget ittak, elővett a szolga egy aranyfüggőt és két karperecet, és így szólt: - Kinek a leánya vagy te? És kérlek, mondd meg nekem, van-e a te atyádnak házában elegendő hely, hogy megpihenjek éjszakára! A leány pedig azt felelte: - Náhor lánya vagyok, és szalma is, abrak is bőven van minálunk az állatoknak, és alvóhely is jut neked uram. Ekkor meghajolt a szolga az Úr előtt, és ezt mondta: - Áldott az Úr, az én uramnak, Ábrahámnak Istene, Aki nem vonta meg az Ő irgalmasságát az én uramtól. És bement a városba, a Náhor házába, ott Lábánt, Rebeka bátyját találta, és elmondta neki, mi járatban van, mi történt vele, és hogyan jelent meg előtte Rebeka, rögtön azután, hogy az Úrtól kérte. Azt felelte erre Lábán: - Az Úrtól van ez a dolog. Nem mondhatok neked sem jót, sem rosszat. Íme, itt van előtted Rebeka, vedd magadhoz, vidd el, és legyen az urad fiának felesége, amint az Úristen elrendelte! És mielőtt elbocsájtotta volna Rebekát, megáldotta: - Húgom! Sokasodjál és szaporodjál! Népesítsék be ivadékaid a földet! És elindult Rebeka a szolgával Ábrahám földjére. Izsák pedig kiment estefelé elmélkedni a mezőre, és látta, hogy tevék érkeznek. Rebeka is felemelte szemét, és meglátta Izsákot. Leszállt a tevéről, és megkérdezte a szolgálót: - Kicsoda az a férfiú, aki a mezőn elénk jön? - A szolga pedig így felet: - Az én uram. Akkor fogta Rebeka a fátylát, és felfedte arcát Izsáknak. Izsák pedig bevitte Rebekát az anyja sátrába, elvette feleségül, és szerette őt. Ámen!