2016. augusztus 18. csütörtök

Jézus feltétel nélkül szeret
„Mert úgy szerette Isten a világot…” (János 3:16)

Dávid azt mondta: „Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett.” (Zsoltárok 32:1). Bármilyen keményen is dolgoznánk érte, sohasem tudnánk kifizetni bűnadósságunkat. Hála Istennek, nem is kell ezt tennünk, „mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Évekkel ezelőtt egy gyülekezet úgy döntött, hogy megtiszteli egyik nyugdíjas lelkészét. A lelkipásztor kilencvenkét éves volt, és néhányan a gyülekezetből azon tűnődtek, egyáltalán miért kértek fel egy ilyen idős embert prédikálni. A meleg köszöntés és bemutatás után a lelkész felállt székéből, és nehézkesen, de méltósággal odament a szószékhez. Hogy egyensúlyát megőrizze, rátámaszkodott a pulpitusra, és jegyzeteket nem használva beszélni kezdett: „Amikor a lelkészetek meghívott, arra kért, mondjam el, mi a legnagyobb dolog, amit több mint ötvenévi igehirdetői szolgálatom alatt megtanultam. Gondolkodtam rajta néhány napig, míg végül egyetlen dologgá szűrődött le bennem, arra, ami a legnagyobb hatást gyakorolta életemre, és minden megpróbáltatásban megtartott. Ez az, amiben bízhatok, amire támaszkodhatok, ha könnyek, szomorúság, félelem, fájdalom bénít… az egyetlen dolog, ami mindig megvigasztal: Engem szeret Jézusom, Bibliámból jól tudom, mind övé a kicsinyek, erőt ád a gyöngéknek. Úgy van, ő szeret, ő szeret nagyon, úgy van, ő szeret, Igéjéből tudom.” A gyülekezetben olyan csend lett, hogy még a szú percegését is hallani lehetett a padokban, ahogy az idős férfi visszatotyogott székéhez. A gyülekezet sohasem felejtette el ezt a prédikációt. És neked sem szabad elfelejtened: Jézus feltétel nélkül szeret. Ez igaz ma, holnap és örökké!