Mindannyian tudjuk, hogy egy szomorú vagy nehézségekkel küzdő embernek életidegen az örvendezés, és még parancsra sem tudja elfeledni a szomorúságát. - Minden embernek fájdalmas, és szörnyű, ha elveszíti szerettét. Az még fájdalmasabb, ha éppen akkor hal meg egy családtag, barát, amikor nem is számítunk rá vagy, mert éppen megbántottuk, de már nincs idő, és lehetőség bocsánatot kérni tőle. Ilyenkor a szomorúság, a gyász mellé oda kerül a fájdalom érzése is. Ha a jelen, és a jövő is kilátástalannak tűnik, a fájdalom, és a szenvedés miatt, még az az ember is meginog, akinek nagy a hite. - Jézus elmondja az Evangéliumban, hogy amikor nehéz a helyzetünk, akkor mi szomorúak vagyunk, és sírunk, - a világ pedig örül tovább. Jézus vigasztalásunkra mondja: „szomorúságtok örömre fordul.” (Jn 16,20 ) - Volt már mindenkinek olyan élménye, hogy szomorúan fogott neki valaminek, és semmi jót nem várt aznap, aztán mégis jóra fordult minden. - - „Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszont láttok engem, mert az Atyához megyek.” Tanítványai erre így tanakodtak: „Mit akar mondani ezzel: „Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszont láttok engem?” És hogy: „Az Atyához megyek?” Mit jelent az, hogy: „Még egy kis idő?” Nem értjük, mit beszél. Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják, így szólt tehát hozzájuk: „Azon tanakodtok, hogy azt mondtam: „Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem?” Bizony, bizony, mondom nektek: Sírni fogtok és jajgatni, a világ pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok örömre fordul.” (Jn 16,16 - 20 ) - Jézus őszintén elmondja, hogy először szomorkodni fognak a tanítványok, amikor eltávolodik tőlük, és át fogják majd élni az Ő elvesztését, halálát, de csak egy kis időre, és azután újra látják majd Őt. - Valóban így is történt Jézus feltámadása után, hiszen akkor újra öröm töltötte el a tanítványokat, és a Jézushoz tartozó embereket. Újra teljes lett az életkedvük. Az ujjongásuk annak szólt, hogy ismét velük van Jézus! Mi vajon éreztük - e már, hogy Jézus jelenléte valóban át tudja változtatni a mi rosszul programozott életünket? Elhisszük – e, hogy Jézus nemcsak külső örömöket, hanem nagy belső lelki örömöket is adni tud? Igen, nekünk minden öröm nagyon fontos, de azt tudnunk kell, hogy a földi örömeink legtöbbször, sajnos időhöz kötöttek! - Viszont, a szeretet által adott belső lelki örömünket, senki nem veheti el tőlünk. Sem a körülményeink vagy élethelyzetünk változásai, sőt még az idő sem veheti el, nem tudja senki elvenni tőlünk! Amikor találkozunk szenvedő emberekkel, és látjuk az arcukon, a szemükben az örömet, gondoljunk arra, biztos azért kedves és mosolygós mindig, mert érzi belül, hogy a szomorúsága előbb - utóbb örömre fordul. Igen, lehet olyan örömünk, ami abból táplálkozik, hogy a mennyei Atya szeret, megbocsát. De a Jézushoz és a Szentlélekhez való tartozunk is adhat sok – sok örömet életünkben! Jézus ígérete tartson meg bennünket, a szeretetben, a hitben, a reményben, örömben még akkor is, ha most éppen szomorúságot, fájdalmat érzünk! - Isten adjon erőt, bátorságot, hitet ahhoz, hogy kitartsunk, mert ez a szomorúság, fájdalom, ami ér minket, csak egy kis ideig fog tartani, és nem örökké!