A legtöbb embernek föl sem tűnik, hogy az Isten nélküli él, gondolkodik, beszél, és cselekszik. De bizonyos értelemben, előfordul még velünk is, hogy nem figyelünk Isten szavára, nem annyira fontos és lényeges a hit, az imádság vagy a szentmise. A világ, és a rossz szellemek gondoskodnak arról, hogy az emberek föl ne ismerjék Isten szeretetét, meg ne ismerjék Jézust, aki meghalt értük, és ne hallják meg a Szentlélek sugallatait. Jézus azt szeretné, ha mi Vele élnénk. A tanítványok Jézussal együtt élve hallgatták szavait, látták cselekedeteit, figyelték életstílusát. - - Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. ( Mt 10, 28 – 33 ) - Minden embernek tudni kell, hogy hova, kihez tartozik! Nagyon sok ember gondolja, hogy úgy él, ahogy ő szeretne, és azt hiszi amit ő akar, és hogy nincs szüksége senkire, ő független. Ma, sok ember önmagát nem adja oda más személynek, de nagyobb cél szolgálatára se szánják rá magukat, mert függetlenek akarnak maradni. - Amikor valaki semlegesek akar maradni, akkor érezni fogja hogyan üresedik ki, marad egyedül. Szépen fogalmazza meg ezt a lelki állapotot József Attila a „ Lassan, tűnődve” versében: „A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok.” Ennek a „semmi ágán ülő”, reménytelen lelki állapotunknak a hátterében az áll, hogy üresen hagytuk a lelkünket. Egyszer döntöttünk Jézus mellett, majd évek után mégis kiürültünk. Sajnos az emberi kapcsolatokban is ez történik. Egy darabig osztozunk a közös küzdelmekben és örömökben de ha a kapcsolatunk valamiért meghidegül, megromlik, megjelenik egy űr, majd keletkezik egy vákuum, amely mást kezd el bevonzani oda. A Jézussal való kapcsolatunk is kiüresedik, ha nem ápoljuk a közösséget Vele, akkor rögtön ott lesz az űr, ami beszippantja a rosszat, és egy ilyen lelki állapotban biztos, hogy védtelenek, sebezhetők, kiszolgáltatottak leszünk. Amikor nem akarunk dönteni, elköteleződni Jézus mellett, akkor, előbb - utóbb ellene leszünk. Tehát, vagy Jézus Krisztushoz kapcsolódik az életünk, vagy minden más esetben Őellene élünk. Csak Jézus Krisztussal együtt, és Vele élve, állhatunk meg boldogan majd az Isten előtt!