Mi is kérdezhetnénk, vagy talán sokszor kérdezzük is Jézustól, ahogyan kérdeztek a tanítványok: - „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Ő így felelt: „… Illés már eljött, de nem ismerték föl, és kényük - kedvük szerint bántak vele. Így szenved majd az Emberfia is tőlük.” Ekkor értették meg a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.” ( Mt 17,10 – 12 ) - Gondolhatták vajon a tanítványok, hogy János, - Illés reinkarnációja - és ami Illés volt a maga idejében, az most János? - Ki is volt Illés? Egy ember az emberek közül, ki magára vállalta, hogy Isten prófétájaként legyen az emberek között! Nem magától szólt, hanem Isten szavát közvetítette az emberek felé. Sajnos a mai világunkban, mi szeretünk összekutyulni mindent. Szeretnénk, ha mi formálhatnánk magunknak az Istent, és mi mondanánk meg Neki, mi kell nekünk. De, szeretnénk Jézus Krisztust is átformálni, csupán azért, mert Ő sem tetszik nekünk De, nem hallgatunk a Szentlélekre sem. Hiába próbál vezetni, mi más úton akarunk menni. Téves fogalmunk van az újjászületésről is. Pedig a Szentírásban előforduló újjászületés egészen mást jelent, mint a reinkarnáció, mely szerint a lélek, a halál után visszatér egy másik élőlénybe ezen a földön. Nem! Ez nem lehetséges! - - De az lehetséges, hogy valaki nagy példakép számunkra, és akkor őt próbáljuk követni, és annak az embernek a lelkületével próbálunk élni. – Például: Édesapánk, édesanyánk vagy kedves szentünk lelkületével éljük az életünket. - Isten óvjon meg bennünket attól, hogy gondolatainkra, szavainkra, és tetteinkre hassanak téves eszmék. Az Újszövetségben a Zsidókhoz írt levél röviden és pontosan foglalja össze a keresztény hit lényegét arról, hogy mi történik a halálban: „Az ember számára az a rendelkezés, hogy egyszer haljon meg, és utána ítéletben legyen része.” (Zsid. 9, 27) A Lázárról szóló történetben Jézus azt is kifejti, hogy az ítélet nyomán bekövetkező állapot az örök életben végérvényes, és megváltoztathatatlan. Ezért, a keresztény hit ellentmond a reinkarnáció tanának, olyannyira, hogy a kettőt nem lehet egyszerre hinni. Vigyázzunk, mert a reinkarnációs hittel, téves felfogással, - tagadnánk Jézus feltámadását, de a saját feltámadásunkat is. - Adventre azért van legjobban szükség, hogy tudatosítsuk magunkban: nem élhetünk "akárhogyan". Annak tudatában kell élnünk, és végeznünk a mindennapi feladatainkat, hogy egyedüli lények vagyunk! Nem élhetünk, és ne éljünk közömbösen! Ha, Jézusra és az Ő tanítására hagyatkozunk, akkor nem tud félrevezetni senki bennünket. - - Gyorsan telnek a napok, és egyre közeledünk Karácsony ünnepéhez. Most már végkép el kell döntenünk: - várjuk – e Jézus Krisztust, és vállaljuk - e Őt, a Megváltót, és ha vállaljuk, akkor tanúi kell, hogy legyünk itt a földön, és mindvégig!