Mindannyian törekszünk arra, hogy meglegyenek a testi szükségeink is. Viszont, életünkben eljön majd egy nap, amikor nem az anyagiakra, nem a kenyérre lesz szükségünk többé, hanem egyedül Jézusra. – „Abban az időben Jézus átment a Galileai - tengernek, vagyis Tibériás - tavának a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken végbevitt, Jézus fölment egy hegyre, és ott leült tanítványaival együtt. Közel volt húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön feléje, így szólt Fülöphöz: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?” Ezt pedig azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert ő tudta, hogy mit fog tenni. „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset” – felelte Fülöp. Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: „Van itt egy fiú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi ez ennyinek?” Jézus meghagyta: „Telepítsétek le az embereket!” Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak csupán a férfiak. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta a letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is, amennyit csak akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak: „Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba.” Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek. Amikor pedig az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: „Ez valóban az a próféta, aki a világba jön.” Amikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják vinni, hogy erőszakkal királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül. ( Jn 6,1-15 ) Ezzel a csodával is jelzi Jézus, hogy Ő azért jött, mert helyre akarja állítani az emberek életét. Sajnos elrontottuk, elrontjuk életünket, és az isteni világot. Törekedünk megszerezni sok mindent, de elfogy az erőnk, és be kell ismernünk, hogy kellenek az Isten áldásai, és az is, hogy megvilágosodva belássuk, meglássuk, hogy nemcsak a mulandókért fáradozzunk. Mert azt a kenyeret, amit Jézus adott, és szétosztatta vagy aminek a maradékát összegyűjtette, az mégis csak mulandó eledel volt. - Jézus azért jött, hogy végső szeretetét kimutatva, itt hagyja a kenyér és a bor színe alatt Magát azért, hogy Ővele élve eljussunk az örökkévalóba, az Istenhez. Jézus szeretné magát adni nekünk is. Ő, mindig azt adja, amire a legnagyobb szükségünk van. - - Higgyünk Jézusban, és bízzuk Rá életünket egészen!