A világban, a természetben történő változások, nemcsak a körülményeinket, hanem minket is megváltoztatnak. Minden nap úgy kelünk fel, hogy szeretni fogjuk és szolgálni a szeretteinket, és az embereket. Elfogjuk végezni a mindennapi munkánkat, és küzdeni fogunk a bűn ellen. Jókedvvel, és bizalommal akarunk szembe nézni mindennel, ami jön! Azonban, hogy jó reménységgel tudjunk előre tekinteni vagy bátran tovább élni az életünket, ehhez kell az Isten segítsége is! Őt bármikor megszólíthatjuk, Vele bármikor beszélhetünk. – „Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom nektek: Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek. Mindeddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és kaptok, hogy örömötök teljes legyen! Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az óra, amikor már nem hasonlatokban szólok, hanem nyíltan beszélek az Atyáról. Azon a napon majd az én nevemben kértek, és nem mondom azt nektek, hogy én kérem értetek az Atyát. Hiszen az Atya szeret titeket, mivel ti is szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem. Eljöttem az Atyától és a világba jöttem. Most elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához. ( Jn 16,23b-28 ) „Bármit kértek”… Jézus itt nagyon szélesre tárja a lehetőségeket, a kéréseinkkel kapcsolatban. Tudjuk, hogy nem csak egyszer, nem is csak itt a tanítványoktól való búcsúzásakor biztatta a tanítványokat, hanem sokszor megismételte az élete során, és biztat minket is, hogy kéréseinkkel teljes bizalommal fordulhatunk Istenhez. Bár nincs olyan kiugró teljesítményünk, amely alkalmassá, vagy képessé tenne arra, hogy odaállhassunk az Isten elé, de mégis odaállunk az Atya elé, Jézussal. Ha ott áll velünk Jézus, aki az Atya számára az öröm egyetlen forrása, akkor viszont, fordulunk kéréssel Atyánk felé. Amikor látja az Atya, hogy nem vagyunk egyedül, jelen van Jézus is, akkor kérjünk nyugodtan bármit, de azt Jézus Krisztus nevében kérjük. Az imádságainkat kezdjük mindig dicsérettel, hálaadással, majd bocsánatot kérve mondjunk köszönetet Istennek minden ajándékáért. Könyörögjünk alázatosan, és hagyjuk, hogy az történjék meg, amit Isten akar. Mindig úgy imádkozzunk, ahogy azt Jézus tette. Ha így imádkozunk, akkor imádságaink sokkal jobban Isten felé fordítanának minket, és igazán akkor lesz imádságunknak nagy hatása. A mennyei Atya szeret minket, meghallgatja kéréseinket. Teljes bizalommal fordulhatunk Hozzá, mivel szeretjük Jézust, és hisszük azt, hogy Őt az Atya küldte. Ámen.