Hiszen mindent az én kezem alkotott, így keletkezett minden - így szól az Úr. Mert én arra tekintek, aki elesett és megtört szívû, és aki igéimet tiszteli. (Ézs 66,2)

Most pedig Istenre bízlak titeket és kegyelme igéjére, akinek van hatalma arra, hogy építsen és örökséget adjon a szentek közösségében. (ApCsel 20,32)

Olvasmányok: Jel 21,10-14.21-27 és Júd 17-25

November 28.

"Most pedig Istenre bízlak titeket és kegyelme igéjére, akinek van hatalma arra, hogy építsen és örökséget adjon a szentek közösségében." (ApCsel 20,32)

Beköltöztünk. Sokkal késõbb, mint ahogy terveztük, de még így is annyi volt a hiány, hiszen nem voltak még ajtók, redõnyök, konyhaszekrény, sütõ. Hova siettek? - kérdezték sokan. Furcsán néztek ránk a rokonok, ismerõsök, pedig ez már a sokadik határidõ volt. Valami miatt mindig csúszott az építkezés: eltûnt a kivitelezõ, vagy éppen rosszul rakták le a parkettát, sõt még több bosszúság adódott menet közben... Nem akartunk tovább várni, inkább elviseltük, hogy a birtokbavétel után is tovább folytatódnak a munkálatok. Nem sikerült tökéletesre a kezdet, igazuk lett azoknak is, akik pesszimista módon megjegyezték: "Egy építkezés ilyen: nem fogjátok befejezni, nem lesz soha tökéletes." Valóban: egy építkezést soha nem lehet igazán abbahagyni, új problémák, új igények keletkeznek, vagy éppen amortizálódik, ami korábban elkészült. És sokszor igazak a közhelyek, hogy tönkremennek házasságok, beleroppannak családok, mire végre beköltözhetnének a vágyott új otthonba.
Adventben az ünnepre készülõdve nem tudjuk kihagyni a kérdést: hogyan is áll a mi "lelki házunk"? Mi maradt meg azokból a tervekbõl, abból a lelkesedésbõl, ami bennünk volt, amikor elkezdtük az "építkezést"? Talán éppen az elmúlt karácsonykor született meg a fogadalom: több csönd, több ima kell az életemben, és több szeretetet sugárzok majd a körülöttem lévõknek. Aktívabb lesz közösségi életem, sok-sok lelki olvasmány kerül a kezembe...Vajon megvalósult-e ezek közül bármi?
Ebben a belsõ építkezésben sok minden rajtunk is múlik, a mi elhatározásunkon, erõnkön, kitartásunkon. Az adventi idõszak errõl is szól: mi az, ami elválaszt, ami sekélyessé tesz a hétköznapokban? Ami miatt leépülök lelkileg, ami eltávolít a céljaimtól. A mai igénk azonban arra is tanít: az építkezést Isten fejezi be. Õ maga kegyelmének igéjével teheti teljessé mindazt a "lelki építkezést", ami bennünk elkezdõdött, és ami valóban egész életünkön át tart. Áldott az, aki nem áll ellen Isten hitét és életét alakító munkájának!

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.