Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. (Jer 29,11)Isten tudtul akarta adni, hogy milyen gazdag e titok dicsősége a pogány népek között. Ez a titok az, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek. Mi őt hirdetjük. (Kol 1,27-28)A mai nap bibliai olvasmányai: ApCsel 5,34-42 -- Lk 17,1-10Lelki útravaló  Október 16.Megszólalt erre Jézus, és ismét példázatokban beszélt hozzájuk: "Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni. Ekkor más szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre! De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe. A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket. Ekkor a király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig felégette." (Mt 22,1-7)Teremtőnk az élőlények közül egyedül az embert teremtette a vele való közösségre, azaz képmására, hozzá hasonlóvá. Azt akarta, hogy mindnyájan vendégeiként a teremtett világ gazdagon terített asztalánál üljünk. Közelségében élvezzük azt, amit nyújt. Saját asztalunknál is őt ültessük az asztalfőre. Naponta hálaadással vegyük kezünkbe a mindennapit, s legyen gondunk azokra, akiknek kevesebb jutott. Ebben példánk is, amikor "kenyeret ad az éhezőnek" (Zsolt 146,7).A fenti példázatban szereplő királyi menyegző maga az üdvösség. Napjainkban is nagy megtiszteltetés egy lakodalmi meghívás. Jézus pedig Isten kegyelméből mindnyájunkat várja a mennyei menyegzőre. A fehér asztal mellett eltöltött családi vagy baráti együttlét csak halvány földi mása annak a mennyeinek, ahol együtt leszünk a Királlyal és szeretett Fiával!Sokan voltak és lesznek, akik örömmel fogadják a meghívást. Hiszen már itt is lelkesen énekelték:A mennyekben, a mennyekben Ott színről színre lát a szem,Vár öröm végtelen. És ékességben látja fennNem némul el az énekszó. Ég és föld Istenét. (EÉ 527,1)Zeng, ujjong szüntelen. Annál értehetetlenebb mások viselkedése. A meghívást szinte meg sem hallják. Me grántják a vállukat, s mennek a szántóföldre, loholnak az üzlet után. Közömbösségük Isten visszautasítása. Ám még nagyobb a bűnük azoknak, akik a király szolgáit bántalmazzák és megölik. Kik ezek? A példázat első értelme szerint a választott nép, akik Isten prófétáit és Jézust magát is megölték, s ezzel az evangéliumot utasították vissza. Ám mindig akadnak mások is, akik nem csak megvetik Isten hívását, de véres erőszakkal válaszolnak szeretetére. Urunk megfizet nekik. A lakodalmas ház mégis megtelik!Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. (Jer 29,11)Isten tudtul akarta adni, hogy milyen gazdag e titok dicsősége a pogány népek között. Ez a titok az, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek. Mi őt hirdetjük. (Kol 1,27-28)A mai nap bibliai olvasmányai: ApCsel 5,34-42 -- Lk 17,1-10Lelki útravaló  Október 16.Megszólalt erre Jézus, és ismét példázatokban beszélt hozzájuk: "Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni. Ekkor más szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre! De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe. A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket. Ekkor a király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig felégette." (Mt 22,1-7)Teremtőnk az élőlények közül egyedül az embert teremtette a vele való közösségre, azaz képmására, hozzá hasonlóvá. Azt akarta, hogy mindnyájan vendégeiként a teremtett világ gazdagon terített asztalánál üljünk. Közelségében élvezzük azt, amit nyújt. Saját asztalunknál is őt ültessük az asztalfőre. Naponta hálaadással vegyük kezünkbe a mindennapit, s legyen gondunk azokra, akiknek kevesebb jutott. Ebben példánk is, amikor "kenyeret ad az éhezőnek" (Zsolt 146,7).A fenti példázatban szereplő királyi menyegző maga az üdvösség. Napjainkban is nagy megtiszteltetés egy lakodalmi meghívás. Jézus pedig Isten kegyelméből mindnyájunkat várja a mennyei menyegzőre. A fehér asztal mellett eltöltött családi vagy baráti együttlét csak halvány földi mása annak a mennyeinek, ahol együtt leszünk a Királlyal és szeretett Fiával!Sokan voltak és lesznek, akik örömmel fogadják a meghívást. Hiszen már itt is lelkesen énekelték:A mennyekben, a mennyekben Ott színről színre lát a szem,Vár öröm végtelen. És ékességben látja fennNem némul el az énekszó. Ég és föld Istenét. (EÉ 527,1)Zeng, ujjong szüntelen. Annál értehetetlenebb mások viselkedése. A meghívást szinte meg sem hallják. Me grántják a vállukat, s mennek a szántóföldre, loholnak az üzlet után. Közömbösségük Isten visszautasítása. Ám még nagyobb a bűnük azoknak, akik a király szolgáit bántalmazzák és megölik. Kik ezek? A példázat első értelme szerint a választott nép, akik Isten prófétáit és Jézust magát is megölték, s ezzel az evangéliumot utasították vissza. Ám mindig akadnak mások is, akik nem csak megvetik Isten hívását, de véres erőszakkal válaszolnak szeretetére. Urunk megfizet nekik. A lakodalmas ház mégis megtelik!