Örömmel várni a Szabadító második eljövetelét

Feltámadása után negyven nappal Jézus és apostolai összegyűltek az Olajfák hegyén. Elérkezett az idő, hogy a Szabadító elhagyja a földet. Elvégezte mindazt a munkát, melyet akkor meg kellett tennie, és visszatért Mennyei Atyánkhoz a második eljövetele idejéig.Miután utasításokat adott apostolainak, Jézus felszállt a mennybe. Amíg ők az eget nézték, két angyal állt meg mellettük ezt mondván: „Galileabeli férfiak, mit álltok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe” (Cselekedetek 1:11).Attól kezdve egészen napjainkig Jézus Krisztus követői reménykedve várják az Ő második eljövetelét.Amikor újra eljön a földre, Jézus Krisztus a következőket fogja tenni: Megtisztítja a földet. Amikor Jézus újra eljön, hatalommal és fenséges dicsőségben érkezik majd. A gonoszok elpusztulnak, hőség perzsel fel minden erkölcstelenséget és romlottságot, a földet pedig tűz tisztítja meg .Ítélkezik a népe felett. Amikor Jézus újra eljön, ítélkezni fog a nemzetek felett, és elválasztja az igazlelkűeket a gonoszoktól (lásd Máté 25:31–46; lásd még e könyv 46. fejezetét). A Jelenések könyvének szerzője, János, így írt erről az ítéletről: „És láték királyiszékeket, és leülének azokra, és adaték nékik ítélettétel; és látám azoknak lelkeit, a kiknek fejöket vették a Jézus bizonyságtételéért és az Isten beszédéért, …és éltek és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig.” A gonoszok, akiket látott, „pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő” (Jelenések 20:4–5; lásd még T&Sz 88:95–98).Bevezeti a millenniumot. A millennium azt az ezer évet jelenti, amikor Jézus fog uralkodni a földön. Az igazlelkűek felragadtatnak, hogy találkozzanak Jézussal az Ő eljövetelekor (lásd T&Sz 88:96). Krisztus eljövetelével kezdődik meg a millenniumi uralkodás.A millennium alatt – amikor Isten királysága hatalommal, dicsőséggel és tökéletességben uralkodik a földön, és a gonoszság uralma, amely oly sokáig fennállt, legyőzetik – Isten szentjei abban a kiváltságban részesülnek, hogy felépíthetik templomaikat, beléphetnek azokba, úgyszólván oszlopaivá válva Isten templomainak [lásd Jelenések 3:12], és szolgálni fognak halottaikért. Akkor látni fogjuk, amint eljönnek a barátaink – talán olyanok is, akikkel itt ismerkedtünk meg. […] És kinyilatkoztatásokban részesülünk, hogy megismerjük őseinket – egészen Ádám apánkig és Éva anyánkig visszamenőleg –, és belépünk Isten templomaiba, és szolgálni fogunk értük. Akkor majd [a gyermekeket] a [szüleikhez] pecsételik egészen addig, amíg a láncolat tökéletessé nem lesz Ádámig visszamenőleg, amely által a papsági lánc is tökéletes lesz Ádámtól kezdve egészen a végsőkig” Bevégzi az első feltámadást. Azok, akik elnyerték azt a kiváltságot, hogy az igazak feltámadásakor jöjjenek elő, felkelnek sírjaikból, és felragadtatnak, hogy találkozzanak a Szabadítóval, miközben Ő leereszkedik a mennyből. Miután Jézus Krisztus feltámadt a halálból, Vele együtt más igazlelkű emberek is feltámadtak, és megjelentek Jeruzsálemben, valamint az amerikai földrészen is. (Lásd Máté 27:52–53; 3 Nefi 23:9–10.) Ez volt a kezdete az első feltámadásnak, és azóta már mások is feltámadtak. Azok, akik már feltámadtak és azok, akik az Úr eljövetelekor fognak feltámadni, mindannyian a celesztiális királyság dicsőségét öröklik .Azok a gonosz emberek, akik az Úr második eljövetelekor a földön élnek, ekkor mind elpusztulnak. Nekik, és azoknak a gonoszoknak, akik már korábban meghaltak, várakozniuk kell az utolsó feltámadásig. A millennium végén tehát minden halott, aki még nem támadt fel, előjön, hogy találkozzon Istennel. Ők vagy a telesztiális királyságot öröklik, vagy pedig Sátánnal együtt a külső sötétségre vettetnek .A menny és föld királyaként elfoglalja az Őt megillető helyet. Amikor Jézus eljön, megalapítja kormányzatát a földön, és az egyház a királyság részévé válik. Krisztus ezer éven át fog uralkodni békében a föld minden népe felett.Amikor Jézus Krisztus először jött a földre, nem érkezett nagy dicsőséggel: egy szerény istállóban született meg, ahol szalmával bélelt jászolba fektették. Nem kísérték roppant seregek, ahogy azt a zsidók a Szabadítójuktól várták. Ehelyett eljött, és azt mondta: „Szeressétek ellenségeiteket, …jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket” (Máté 5:44). Akkor visszautasították, és keresztre feszítették. Második eljövetelekor azonban nem így lesz, „mert minden fül meghallja, és minden térd meghajlik, és minden száj vallomást tesz”, hogy Jézus a Krisztus (T&Sz 88:104). Úgy üdvözlik majd, mint „uraknak Ura és királyoknak Királya” (Jelenések 17:14), és „csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének” nevezik Őt (Ésaiás 9:6).Amikor Jézus Krisztus megszületett, nagyon kevesen tudták, hogy a világ Szabadítója jött el. Amikor újra eljön, már senkiben nem lesz kétség afelől, hogy ki is Ő. A Szabadító eljövetelének pontos időpontját senki sem ismeri: „Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül” (Máté 24:36;Az Úr példabeszédben tudatta velünk, miről ismerhetjük fel eljövetelének idejét:„A fügefáról vegyétek pedig a példát. A mikor ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.Azonképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt” (Márk 13:28–29).Az Úr jeleket is adott, hogy tudhassuk, mikor közeledik az eljövetele. Miután kinyilatkoztatta a jeleket, így figyelmeztetett bennünket:„Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok. Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia” (Máté 24:42–44)A Szabadító eljövetelére való felkészülés legjobb módja, ha elfogadjuk az evangélium tanításait, és azokat életünk részévé tesszük. Amennyire csak tudunk, igyekezzünk mindennap úgy élni, ahogy Jézus tanította, amikor a földön járt. A prófétához is fordulhatunk útmutatásért, és követhetjük a tanácsát. Éljünk érdemesen arra, hogy a Szentlélek vezessen bennünket. Ha így teszünk, akkor a Szabadító eljövetét boldogan, nem pedig félelemmel várjuk majd. Az Úr azt mondta: „Ne félj, kicsi nyáj, tiétek a királyság, míg el nem jövök. Íme, hamar eljövök. Így lesz. Ámen”