2018. szeptember 20. – Csütörtök

Evangélium

Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben, alabástromedényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál. Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a vendéglátó farizeus így szólt magában: „Ha ez próféta volna, tudná, hogy ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő.” Jézus akkor hozzá fordult: „Simon, mondanék neked valamit.” Az így válaszolt: „Mester, beszélj!” „Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?” „Úgy gondolom az, akinek többet engedett el” – felelte Simon. „Helyesen ítéltél” – válaszolta Jézus. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: „Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött. Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret.” Aztán így szólt az asszonyhoz: „Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!” 
Lk 7,36-50

Elmélkedés

Jézusnak, a bűnösök felé megmutatkozó nyitottsága, irgalma, szeretete sokszor megütközést váltott ki a farizeusokból és az írástudókból. Ők ugyanis abból indultak ki, hogy bűnös emberekkel semmiféle kapcsolatot nem szabad, nem érdemes fenntartani, ezért kerülték azok társaságát, akik nyilvános bűnösöknek számítottak, mint például a vámosok. A mai evangéliumi történet is a farizeusok és Jézus bűnösök iránti ellentétes gondolkodását szemlélteti. 
Az elbeszélés egy vendéglátással indul. Az ünnepi étkezést azonban megzavarja a hívatlan vendég, a bűnös asszony megjelenése, s ettől kezdve az ő személye határozza meg az események alakulását. A köztudottan bűnös asszony sírni kezd, könnyei Jézus lábára hullanak, majd hajával megtörli és megcsókolja az Úr lábát, végül pedig az illatos olajjal megkeni. Cselekedeteit az evangélista nem minősíti, de világos számunkra, hogy bűnbánatának, alázatának és szeretetének megnyilvánulása mindez. A vendéglátó farizeus azonban mindebből semmit sem lát, az ő szemében az asszony továbbra is egy bűnös nő, aki illetlenül viselkedik. Gondolatait azonban Jézus jól ismeri, ezért arra akarja tanítani, hogy nézzen a cselekedetek mögé és fedezze fel az asszony szívének érzéseit. 
A történet üzenete így hangzik: Ha kifejezem alázatomat és szeretetemet Isten iránt, a legnagyobb ajándékot, bűneim bocsánatát kapom tőle.