2019. június 13. – Csütörtök

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Mondom nektek: ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: Te esztelen!, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: Te istentelen!, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki testvéreddel. Csak aztán térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat. Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem fizeted.” 
Mt 5,20-26

Elmélkedés

Az előzményekben Jézus már tanított arról, hogy az ószövetségi törvények megújítását szeretné, ami azt is jelenti, hogy az embereknek vallási életükben kell megújulniuk. A mai evangéliumban egy konkrét példát olvasunk azzal kapcsolatban, hogy a mi Urunk egy magasabb eszményt állít követői elé. A bűn cselekedetekben ölt testet, az ember bántalmazza, megöli a másik embert, ahelyett, hogy embertársaként tekintene rá. De ez a bűn nem a tettlegességgel kezdődik, hanem ott, hogy az ember szívében rossz szándék lakozik, ellenszenv, harag, gyűlölet. Jézus rámutat, hogy az elején kell megfékeznünk magunkban a bűnös szándékokat, hogy azok ne erősödhessenek fel. Azt mondja, hogy még haragot se érezzünk embertársunk iránt, mert nem fogunk itt megállni, és fennáll annak a veszélye, hogy haragunk gyorsan gyűlöletté növekedhet. 
Jézus szavai alapján világosan látjuk, hogy a parancsok megtartása és a szeretet összetartozik. Isten irántunk való szeretetből adja a parancsokat, amelyek egyrészt kijelölik számunkra életünk irányát, másrészt megóvnak minket attól, hogy örök üdvösségünket kockáztatva letérjünk a helyes útról. A parancsok és törvények felvázolják számunkra, hogy mit vár tőlünk Isten, hogyan viszonozzuk az ő szeretetét és hogyan adjuk azt tovább embertársainknak. Ha Istenben meglátom a szeretet forrását, akkor könnyűvé válik számomra törvényeinek megtartása.