2020. október 1. – Csütörtök

Evangélium

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: „Békesség e háznak!” Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: „Elérkezett hozzátok az Isten országa!” De ha betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára, és mondjátok: „Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de tudjátok meg: Elérkezett hozzátok az Isten országa!” Bizony, mondom nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, mint ennek a városnak.”
Lk 10,1-12

Elmélkedés

Amikor Jézus útnak indítja hetvenkét tanítványát, hogy az ő nevében gyógyítsanak és tanítsanak, akkor egy nagy látomásról beszél nekik. Ez a látomás egy hatalmas búzamezőről szól, amely éppen megérett és aratásra vár. Jézus példabeszédeiben korábban találkoztunk azzal a gondolattal, hogy Isten szava az a mag, amely az emberi szívekbe hullik. Lám, ez a mag mostanra kikelt és bőséges termést hozott mindazok szívében, akik bizalommal és engedelmesen befogadták azt. A küldöttek felszólítást kapnak arra, hogy Jézus nevében beszéljenek és tanítsanak. Hirdessék, hogy Isten országa elérkezett és növekedésnek indult.
Jézus buzdításának egyik kulcsszava a békesség. Az Isten országáról szóló örömhír hirdetésével beköszöntött a béke korszaka, amely időszakban az Istentől származó békesség határozza meg az emberi kapcsolatokat.
A tanítványok bárányként indulnak el a világba, azaz védtelenek az ellenséges érzületű emberekkel szemben. Ugyanakkor számíthatnak az Úr mindenkori segítségére, aki most küldi őket. Jézus nevében munkálkodnak és Isten országát hirdetik, amelynek megvalósulása Mesterük által kezdődött el. Jézusnak az a szándéka, hogy küldöttei előkészítsék a városokban és a falvakban az ő érkezését, s egyúttal felkészüljenek arra a későbbi küldésre, amikor halála és feltámadása után azt a parancsot kapják tőle, hogy feltámadásának hirdetői legyenek.
Kész vagyok-e indulni, ha Jézus engem is tanúságtételre indít?