2021. január 7. – Csütörtök

Evangélium

Amikor Jézus meghallotta, hogy (Keresztelő) Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tengerparti Kafarnaumban telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott:
„Zabulon földje és Neftali földje, a tenger útja, a Jordán vidéke,
a pogányok Galileája:
A sötétben lakó nép nagy fényt lát,
és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.”
Ettől kezdve Jézus tanítani kezdett. Ezt hirdette: „Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa!” Bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban, hirdette a mennyek országa örömhírét, és meggyógyított a nép körében minden betegséget és minden bajt. Híre elterjedt egész Szíriában. Hozzá vittek mindenféle beteget, akik különböző fájdalmas betegségekben és bajokban szenvedtek: még ördögtől megszállottakat, holdkórosokat és bénákat is, és ő mind meggyógyította őket. Nagy népsereg követte Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.
Mt 4,12-17.23-25

Elmélkedés

Jézus nyilvános működésének kezdetéről számol be a mai evangélium. Jézus ekkor már mintegy 30 esztendős. Máté evangélista az események időpontját azzal jelöli meg, hogy ekkor már Keresztelő János börtönbe került. A Messiás előfutárának, előhírnökének ideje lezárult és megkezdődik a Messiás tevékenysége a nép körében.
Ez a rész összefoglaló jelleggel előrevetíti, hogy miről lesz szó a továbbiakban, mi történik Jézus nyilvános működésének éveiben, és hogyan telnek az Úr mindennapjai. Az evangélista két dolgot említ: Jézus tanít és gyógyít. A városokat és falvakat fáradhatatlanul járó Jézushoz egyre többen jönnek, hogy hallgassák szavait és gyógyulást kérjenek betegeik számára. Jézus messiási szerepének igazolására Máté evangélista Izajás próféta jövendölését idézi fel: „A sötétben lakó nép nagy fényt lát, és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.” Az eljövendő Messiásról szóló jövendölés Jézus személyében teljesedett be, ő a fény, a világosság. Ő hozza el az emberi szívekbe a hit és a kegyelem fényét, ő ülteti el az emberi lelkekben az örömhír magjait.
Mindez azonban nem csak a régmúlté, hanem a jelen időkre is vonatkozik. Isten a régi időkben sem cselekedett többet, mint napjainkban. Ma is meggyújtja a hit lángját az emberekben, bennünk. És ma is eljuttatja az üdvösség örömhírét az emberekhez, hozzánk.