Keresztény klub

Napi evangélium ( csütörtök )

8 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás

Napi evangélium

2016. július 21. – Csütörtök
A tanítványok egyszer odamentek Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Miért szólsz a néphez példabeszédekben?” Ő így válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országa titkait, nekik ez nem adatott meg. Mert akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék; de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, hallgassanak, de ne halljanak, és ne értsenek, és így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta jövendölése:
Hallván hallotok, és mégsem értetek,
nézvén néztek, de mégsem láttok;
megkérgesedett ugyanis e népnek szíve:
Fülükkel restül hallanak,
szemüket behunyják,
hogy a szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak,
és a szívükkel ne értsenek,
s meg ne térjenek, hogy meggyógyítsam őket.
De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek mert hall! Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok – és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, – és nem hallotta.”

Mt 13,10-17

Elmélkedés:

Jézus továbbra is a bárkában van, amikor odamennek hozzá tanítványai, kis időre megszakítják tanítását, és arról kérdezik, hogy miért beszél a népnek példabeszédekben. A példázatok, hasonlatok alkalmazása a tanítás során Jézus esetében egészen sajátos. Nem csupán alkalmanként, hanem rendszeresen él a tanításnak ezzel a módszerével. A cél az, hogy a legegyszerűbb emberek is megértsék mondanivalóját, megértsék az Isten országának titkát. Egyszerű, könnyen megjegyezhető képes beszédek ezek, amelyek segítik az üzenet továbbadását. A hallgatóság többsége maga is végezte például a magvetést vagy a halászatot, tehát könnyen maguk elé tudták képzelni a hallottakat.
Úgy tűnik, hogy a nép valóban gyorsan megérti az Úr szavait és hittel elfogadják azt. A vallási vezetők azonban másként reagálnak, ők elutasítóak. E kettős fogadtatás azt jelzi, hogy a példabeszédek elgondolkoztatják és döntés elé állítják az embereket, és Jézusnak éppen ez a szándéka. Mármint nem a megosztás, hanem az, hogy a hallgatóság válaszoljon arra, amit tanít nekik. A hit az elfogadásban, a hitetlenség az elutasításban nyilvánul meg. Valamilyen módon tehát mindenki válaszol. E példázatokat olvasva mi is döntéshelyzetbe kerülünk, az Úr a mi válaszunkat is várja.