2016. október 31. – Hétfő

Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Étkezés közben a házigazdához fordult: „Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne hívd meg barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat, mert azok is meghívnak és viszonozzák neked. Ha lakomát adsz, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat. Boldog leszel, mert ők nem tudják neked viszonozni. Te azonban az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat.”

Lk 14,12-14

Elmélkedés:

A mai evangélium a szombati rész folytatása. A helyszín továbbra is annak a vezető farizeusnak a háza, aki vendégségbe hívta Jézust. Az Úr nem egy szűk körű családi összejövetelbe csöppent bele, hanem több írástudó és farizeus is részt vett ezen az étkezésen, akik egymással megosztották nézeteiket vallási vagy más kérdésekről.
Az előzményben a helyeket válogató vendégekről volt szó, a téma most új irányt vesz. Itt is maga az élethelyzet szolgál kiindulópontként. A vezető farizeus az étkezésre hasonló társadalmi helyzetű embereket hívott meg. Olyanokat, akik hozzá hasonló törvénytudók voltak, alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó személy aligha lehetett jelen. Ebből kiindulva tanítja Jézus azt, hogy az étkezés nem csupán a hasonló társadalmi helyzetben lévők közösségi összejövetele, hanem lehetne a szegények felé megnyilvánuló gesztus is. A korabeli szokásokhoz képest ez új szempont. Kiváló lehet az irgalmasság gyakorlására, ha valaki olyan személyeket lát vendégül házában, akik szegénységük miatt nem tudják viszonozni a vendéglátó jóságát.
Itt is meg kell látnunk a lelki üzenetet. Isten jóságának és szeretetének köszönhetően lesz helyünk a mennyországban, juthatunk el az üdvösségre. Ezt a jóságot Isten felé közvetlenül nem tudjuk viszonozni, de az emberek felé kimutathatjuk önzetlen szeretetünket.