2021. március 22. – Hétfő

Evangélium

Egy alkalommal Jézus így beszélt a templomban egybegyűlt zsidókhoz: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”
A farizeusok erre azt mondták: Te önmagadról tanúskodsz. Tanúbizonyságod nem érvényes.”
Jézus így válaszolt: „Igaz, hogy én önmagamról tanúskodom, mégis érvényes a tanúságtételem, mert tudom, honnét jöttem és hová megyek. Ti ellenben nem tudjátok, honnét jöttem és hová megyek. Ti a test szerint ítéltek. Én nem mondok senkiről ítéletet, de ha kijelentek valamit, igaz az én állításom, mert nem vagyok egyedül, hanem én és az Atya, aki küldött engem. Márpedig a ti törvényetek azt írja, hogy két személy együttes bizonyságtétele hitelt érdemel. Bizonyságot teszek tehát magamról én, és bizonyságot tesz rólam, aki engem küldött: az Atya.”
Erre megkérdezték tőle: „Hol a te Atyád?” Jézus azt felelte: „Sem engem nem ismertek, sem Atyámat. Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek.”
Ezeket mondta Jézus a templomkincstár mellett, amikor tanított a templomban. De senki sem fogta el, mert még nem jött el az ő órája.
Jn 8,12-20

Elmélkedés

A zsidó törvény szerint egy állítás akkor fogadható el igaznak, ha legalább két ember tanúsította. E szabálynak főként a bírói ítélkezésben volt szerepe, de a mindennapi életben is sokszor alkalmazták. Ennek alapján kérdőjelezik meg egyesek a mai evangéliumban Jézus önmagáról tett kijelentéseit. Válaszában Jézus a mennyei Atya tanúságtételére hivatkozik.
Jézus azt állítja magáról, hogy az Atya küldte őt a világba. Szeretné, ha az emberek elfogadnák és elhinnék azt, hogy a mennyből származik, az Atya küldötte, ő az Isten Fia. Ő tudatában van ennek az igazságnak, saját származásának, és ezt akarja elfogadtatni az emberekkel. Nem hiszékenységet vár, hanem hitet. Mert a hiszékenység azt jelenti, hogy valaki a tetszetős szavakat fogadja el, márpedig a hazugságot, a valótlanságot is fel lehet öltöztetni az igazság látszatába. A hit viszont az igazság felismerését és elfogadását jelenti. Kortársai megtapasztalták, hogy Jézus szavaiban olyan erő rejlik, amely nem jellemző más tanítók beszédeire. Az Úr csodái pedig olyan hatalomról tanúskodnak, amellyel egyetlen ember sem rendelkezik. Aki felismeri szavaiban az igazságot és csodáiban isteni jelet lát, az eljut a hitre. A hit örökre Krisztushoz köt minket. Ha megismerjük őt és hiszünk benne, azaz hisszük, hogy ő a Megváltónk és Üdvözítőnk, akkor megismerjük a mennyei Atyát.