2017. december 26. -Kedd, Szent István első vértanú

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Legyetek óvatosak az
   emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig
   megostoroznak benneteket. Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak,
   hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. Amikor átadnak
   benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok.
   Abban az órában megadatik majd nektek, hogy hogyan beszéljetek. Hiszen
   nem ti fogtok beszélni, hanem Atyátok Lelke szól majd belőletek.
   Halálra adja akkor a testvér a testvérét, az apa a gyermekét, a
   gyermekek pedig szüleik ellen támadnak, hogy vesztüket okozzák. Miattam
   mindenki gyűlölni fog titeket. De aki állhatatos marad mindvégig, az
   üdvözül.
   Mt 10,17-22
   Elmélkedés:
   A karácsony ünnepét követő napon Egyházunk azt a Szent Istvánt ünnepli,
   aki elsőként halt vértanúhalált Krisztus követői közül. Az ő személye
   természetesen nem keverendő össze Szent István magyar királlyal.
   Szent István vértanú történetét az Apostolok Cselekedeteiben ismerteti
   Lukács evangélista. Az apostolok azt kérik a hívek közösségétől, hogy
   válasszanak maguk közül olyan férfiakat, akik az oltár körüli
   szolgálatot elvégzik, miközben ők egészen az igehirdetésnek
   szentelhetik magukat. István annak a hét férfinak az egyike, akiket
   ilyen módon választott meg a krisztusi közösség. Valamennyien jó hírben
   álló férfiak ők, akiket eltöltött a Szentlélek és Isten bölcsessége.
   Lukács István esetében e jellemzéshez még hozzáfűzi, hogy "eltöltötte
   őt a hit." Valamivel később megjelennek István ellenfelei, akiket nem a
   hit, hanem az irigység, a féltékenység, a gyűlölet töltött el. István
   szenvedélyesen hirdeti Krisztust, de ez tovább fokozza az ellenfelek
   gyűlöletét, akik végül megkövezik őt. A halála előtti pillanatokban
   István megbocsátott bántalmazóinak.
   Hová vezet a Krisztushoz való hűség? Hová vezet a hitben való kitartás?
   Hová vezet az ellenségnek is megbocsátó lelkület? A halálon át Isten
   dicsőségébe. Ha hitünkhöz hűségesek maradunk, eljutunk majd Istenhez,
   az örök dicsőségbe.