2018. november 16. – Péntek

Jézus így beszélt tanítványaihoz második eljöveteléről: „Mint ahogy Noé korában történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is. Ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek addig a napig, amíg Noé be nem szállt a bárkába. Akkor jött a vízözön, és elpusztította valamennyit. Ugyanígy történt Lót napjaiban is. Ettek és ittak, adtak és vettek, ültettek és építettek. De amelyik napon Lót elhagyta Szodomát, kénköves tűzeső hullott az égből, és elpusztította valamennyit. Ugyanígy lesz azon a napon is, amikor az Emberfia megjelenik. Aki abban az órában a háztetőn tartózkodik, és holmija van lenn a házban, le ne jöjjön érte, hogy elvigye! Aki a mezőn lesz, haza ne jöjjön! Emlékezzetek Lót feleségére! Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti, megmenti azt az (örök) életre. Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy fekvőhelyen; az egyiket felveszik, a másikat otthagyják. Két asszony együtt őröl; az egyiket felveszik, a másikat otthagyják. Ketten lesznek a mezőn; az egyiket felveszik, a másikat otthagyják.” A tanítványok megkérdezték: „Hol lesz ez, Uram?” Azt felelte: „Ahol a holttest van, odagyűlnek a sasok.”

Lk 17,26-37

Elmélkedés:

A Jézus mennybemenetelét követő években, évtizedekben a keresztény közösség tagjai közül sokan azt gondolták, hogy az Úr második eljövetele belátható időn belül, talán még az ő életükben bekövetkezik. Az évek múlásával egyre jobban felszínre kerül az a kérdés, hogy vajon miért késik Jézus jövetele, mikor várható annak bekövetkezése? A keresztényeket érő, egyre jobban erősödő támadások, üldözések miatt tovább nőtt a közösség tagjaiban az aggodalom: meddig kell még várni az Úr jövetelére, mikor jön el és szabadítja meg őket ellenségeiktől? Az idő múlásával, az eljövetellel kapcsolatban megjelent a váratlanság gondolata, azaz senki nem tudja előre, hogy mikor jön el újra az Úr, tehát szüntelenül készen kell lenni. 
A mai evangéliumban Jézus tanítását olvassuk a végső időkről, amely igazságos ítéletet hoz majd az emberek számára. A bűnösök számára kárhozatra jutást, az igazaknak, a hűségeseknek pedig üdvösséget jelent majd az Úr eljövetele és a vele való találkozás. Ne fenyegetésnek, hanem figyelmeztetésnek vegyük e szavakat! Ne legyünk elbizakodottak és ne gondoljuk azt, hogy nem kell semmit sem tennünk üdvösségünk érdekében! Legyünk hűségesek az Úrhoz, tartsuk meg Isten parancsait, legyünk felebarátaink szolgálatára annak reményében, hogy elnyerjük majd Istentől az igazak jutalmát.