2020. január 31. – Péntek

Evangélium

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek:
„Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.”
Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.”
Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
Mk 4,26-34

Elmélkedés

A földbe vetett mag az emberi akarattól és tevékenységtől függetlenül indul növekedésnek. Az ember elvetette, elhintette a magot s ezzel elvégezte a maga feladatát. Pillanatnyilag nincs más teendője, mint türelemmel és bizalommal várni, hogy a mag kikeljen, aztán pedig fejlődjön a növény az aratásig. A növekedés módját vagy ütemét sem az ember szabja meg, hanem minden úgy történik, ahogyan azt a világot teremtő Isten elgondolta. Íme, ez egy olyan dolog, amit az ember nem tud egészen az irányítása alá vonni. A modern növénytermesztési módszerekkel lehet a növekedést valamelyest siettetni vagy késleltetni, de ettől még nem gondolhatja senki, hogy kézbe vette az irányítást, mert egy váratlan időjárási körülmény hamar keresztülhúzhatja az emberi számításokat.
Mindez igaz az Isten országára is. Itt is van feladatunk, olyan feladat, amellyel maga Jézus bíz meg minket. Az Úr arra hív minket, az ő tanítványait és követőit, hogy legyünk a munkatársai az igehirdetésben. Igen, bennünket is megbíz azzal, hogy munkálkodjunk Isten országának terjedése, növekedése érdekében. És ha teljesítettük a ránk bízott feladatot, akkor bizalommal és türelemmel kell várnunk, hogy Isten kegyelme a maga idejében meghozza gyümölcsét. Nem kell a dolgokat sem gyorsítanunk, sem lassítanunk, Isten majd gondoskodik róla, hogy legyen mit aratni.