2020. október 2. – Péntek

Evangélium

Jézus egy alkalommal így szólt tanítványai előtt: „Jaj, neked, Korozain! Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már rég szőrzsákban és hamuban tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítéleten, mint nektek. És te Kafarnaum? Vajon az égig emelkedel? Egészen az alvilágig fogsz süllyedni.” Majd így folytatta: „Aki titeket hallgat, engem hallgat; és aki titeket megvet, engem vet meg. Aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.”
Lk 10,13-16

Elmélkedés

Jézus napjainkban is járja a városokat és falvakat mindenütt a világon. Küldöttei révén manapság is eljut örömhíre mindenhová. Vajon ma mit mondana egyes városokról, településekről? Bizonyára sokak számára kellene figyelmeztetést megfogalmaznia, mint egykor Korozain, Betszaida és Kafarnaum számára. E városokba is eljutott az Úr. Az itt élők is hallhatták az örömhírt, ők is részesülhettek a csodákban, mégsem léptek a megtérés és a hit útjára. Jézus szavaiból csalódottság, szánalom, értetlenség sugárzik. Csalódott a közömbösség miatt, szánalom ébred benne azok iránt, akik nem akarják vallási életüket megújítani, és értetlenül tapasztalja az emberi hitetlenséget.
A Jézus által küldött hetvenkét tanítványnak az a feladata, hogy hirdessék: „Elérkezett az Isten országa.” Ez Jézus küldetésének része és ez a küldöttek feladata is. Ahogyan Jézust sem hallgatta mindenki lelkesen és nem fogadták el mindenütt tanítását, ugyanúgy ők is találkozni fognak az elutasítással. De ez a várható sikertelenség nem tántoríthatja őket vissza attól, hogy tovább folytassák azt a szolgálatot, amire küldetést kaptak Mesterüktől. A hallgatóságnak tudatában kell lennie annak, hogy az igehirdetőket hallgatva magát Krisztust hallgatják. A küldöttek befogadása vagy elutasítása pedig Krisztus befogadását vagy visszautasítását jelenti.