2017. március 31. – Péntek

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.” Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.” Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.

Jn 7,1-2.10.25-30

Elmélkedés:

Némelyek azt gondolják, hogy jól ismerik Jézust, pedig talán csak annyit tudnak róla, hogy hol született, melyik városban nevelkedett, esetleg van még valamilyen információjuk családjáról. Jézus pedig megérteti velük, hogy hiába ismerik földi származását, tulajdonképpen nem tudnak róla semmit. Hiszen nem ismerik az Atyát, akinek a küldötte és nem ismerik küldetésének, evilági jelenlétének célját. 
Az evangéliumok szépen bemutatják, hogy az emberek fokozatosan ismerik meg Jézus természetfeletti erejét és isteni származását. Cselekedetei és tanítása lassacskán feltárják mindenkinek, hogy ki ő valójában. S végül kereszthalálában mutatkozik meg, hogy ő az Isten engedelmes Fia, és feltámadásában válik nyilvánvalóvá, hogy ő az Üdvözítő, az örök élet szerzője. 
Vajon mi ismerjük Jézust? Mit tudunk róla? A hittanórákon tanult vagy a prédikációkban hallott vallási ismereteink elegendőek ahhoz, hogy ne mutatkozzunk műveletlennek, amikor egy beszélgetés során vallási téma kerül elő. Talán ismerünk jónéhány csodát Jézus életéből vagy tudjuk idézni egy-egy mondását, esetleg példabeszédét. De elég ez számunkra? Elég ez ahhoz, hogy hiteles tanúságot tegyünk az embereknek arról, hogy a követői vagyunk? Az elméleti ismeretek nem elegendőek. A mi Urunk vele való személyes kapcsolatban mutatja meg igazi arcát és ezáltal ismerjük meg őt. Jézus pedig elvezet bennünket az Atyához.